Kallimachos hellenisztikus költő és filológus volt a Kr. e. 3. század Alexandriájában. Jóllehet hatása főként a római költőkre felbecsülhetetlen, jelentős terjedelmű életműve csak igen töredékes formában hagyományozódott a kései utókorra. Egyedül hat, klasszikus görög isteneknek címzett himnusza maradt fenn szinte érintetlenül, mert ezeket egy későantik szerkesztő-másoló néhány hasonló tartalmú művel foglalta egyetlen kötetbe, mely szerencsés módon átvészelte a történelem viszontagságait. Kallimachos himnuszaival a homéroszi isten-himnuszok hagyományát igyekszik megújítani megváltozott történelmi és kulturális környezetben. Ezek a nem túl terjedelmes költemények irodalmi szempontból rendkívül összetett és igényes alkotások. Jelenlegi kutatásaim gyakorlati célja teljes körű filológiai kommentár elkészítése a harmadik, Artemishez szóló himnuszhoz. Előadásom hallgatóságát azonban nem szeretném e munka technikai részleteivel untatni, helyette inkább élvezetes bevezetőt igyekszem nyújtani e himnusz világába, mely talán a leghumorosabb a gyűjteményből. Az első képben mindjárt egy bébi-istennő ágaskodik apja szakálla után és selypítő hangon követelőzik …
Hozzászólások
Absztrakt
Absztrakt