A Pro Scientia Aranyérmesek Társasága Egyesület Alapszabálya
a 2019. október 31-i közgyűlés határozatainak megfelelő módosításokkal egységes szerkezetben
(Módosítások félkövér dőlt betűkkel)
I.
1. Az Egyesület
a) neve: Pro Scientia Aranyérmesek Társasága Egyesület (rövidített neve: PSAT)
b) idegen nyelvű elnevezése: Association of Pro Scientia Gold Medalists (Rövidítés: APSGM)
2. Az Egyesület önálló jogi személyként működő civil szervezet.
3. Az Egyesület székhelye:7625 Pécs, Kálvária utca 56. 3. em. 12.
4. Az egyesület célja:
a magyar tudomány, és felsőoktatás érdekeinek képviselete. A felsőoktatás oktatóinak, hallgatóinak támogatása, együttműködésük szervezése. Tudományos, szakmai fórumok szervezése.
a) tehetséggondozás, a társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó programok szervezése;
b) a tudomány és az oktatás társadalmi megbecsülésének emelése;
c) a magyar tudomány színvonalának emelése érdekében széles látókörű, modern szemléletű, már pályakezdőként értékes hazai és külföldi tapasztalatokkal rendelkező szakemberek, kutatók képzéséhez, tudományos fejlődéséhez történő hozzájárulás;
d) lehetőség biztosítása elméleti és/vagy gyakorlati kutatómunkával foglalkozó hallgatók, fiatal diplomások hazai és nemzetközi tudományos tapasztalatcseréjére, valamint a nemzetközi tudományos életbe való bekapcsolódásuk elősegítése.
e) kapcsolatot tart hazai és nemzetközi állami, társadalmi szervezetekkel, valamint a gazdasági szféra intézményeivel;
f) hazai és nemzetközi szemináriumokat szervez: ezek között a legfontosabb a kétévente megrendezésre kerülő Pro Scientia Aranyérmesek Konferenciája, ahol az aranyérmesek tartanak előadásokat.
5.1. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
5.2. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
II.
Tagsági viszony keletkezése és megszűnése
1.1 Az Egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az Elnökség általi elfogadásával keletkezik.
Az Egyesület rendes tagja lehet mindenki, akit Pro Scientia Aranyéremmel vagy Pro Arte Aranyéremmel tüntettek ki, és írásbeli nyilatkozatában magára nézve kötelezőnek fogadta el az Egyesület alapszabályának rendelkezéseit.
1.2. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
1.3. Pártoló tag az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet, amely az Egyesület anyagi formában történő támogatását vállalja. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. A pártoló tagsági viszony a rendes tagsági viszony keletkezésével megegyező módon felvétellel keletkezik.
1.4. A Tiszteletbeli tagot a Közgyűlés választja meg. Tiszteletbeli taggá olyan személy választható, aki a tudományok területén gyakorlati vagy elméleti tevékenységével kiemelkedő eredményeket élt el, vagy az Egyesület működéséhez nagymértékben hozzájárult.
2.1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
2.2. A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
2.3 A tagsági jogviszony felmondása
(1) Ha a tag nem felel meg az Alapszabály II. 3.2. pontjában meghatározott feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
(2) A felmondásról az Egyesület közgyűlése dönt.
2.4. Az Egyesület Közgyűlése kizárhatja a tagok sorából azt, akit a bíróság szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt, aki jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, illetve az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást tanúsít, vagy egyébként magatartásával, nyilatkozataival veszélyezteti az Egyesület feladatainak megvalósulását, kedvező társadalmi megítélését.
2.5.A kizárási eljárást bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti. Az eljárást az Elnökséghez címzett írásbeli nyilatkozattal lehet kezdeményezni. Az Elnökség a bejelentéstől számított 15 napon belül az érintett tagot meghallgatja, és beszerzi a döntéshez szükséges adatokat, információkat, és jelentést készít a Közgyűlés számára, melyben indítványt tesz a tag kizárására, illetve az eljárás megszüntetésére. Az Elnökség intézkedik rendkívüli Közgyűlés haladéktalan összehívásáról, és a jelentését benyújtja a Közgyűlés számára. A Közgyűlés meghallgatja az Elnökség jelentését, az érintett tagot, majd titkos szavazáson, minősített többséggel (Közgyűlésen jelenlévő tagok kétharmados többségével) hozza meg határozatát. A Közgyűlés kizáró határozatával szemben az érintett tag 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal igazolható módon közölni kell.
3. A tagok jogai és kötelezettségei
3.1. A rendes tag jogai:
a) részt vehet az Egyesület céljainak, feladatainak meghatározásában, az alapszabály megfogalmazásában, a szervezet kialakításában,
b) választhat és választható az Egyesület szerveibe, tisztségeire,
c) teljes joggal képviseli a Közgyűlésen és az Elnökségben önmaga érdekeit, a Közgyűlésen szavazhat.
d) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,
e) igényelheti és igénybe veheti az Egyesület érdekvédelmi, érdekérvényesítési és érdekképviseleti tevékenységét,
f) igénybe veheti az Egyesületben lévő tagok szakértelmét, tapasztalatait és információit,
g) az Egyesületet érintő kérdésekben javaslatokat, indítványokat tehet,
h) az Elnökség megbízásából képviselheti az Egyesületet nemzetközi rendezvényeken,
i) Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.
j) Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.
k) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
l) A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
3.2. A rendes tag kötelezettségei:
a) Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
b) Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
c) a meghatározott tagdíj rendszeres megfizetése, legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig. A belépő tag függetlenül a tagsági jogviszonya létrejöttének idejétől, a teljes éves tagdíj megfizetésére köteles. A tagdíj lerovása vagy banki átutalással, vagy az egyesület pénztárába történő befizetéssel történik.
III.
Az Egyesület szervezete
Közgyűlés
1. A Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a rendes tagok összességéből áll.
2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más Egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk egállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.
3.1.A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A rendes közgyűlés időpontja – eltérő rendelkezés hiányában – minden páratlan naptári évben azonos a Pro Scientia Aranyérmek kiosztásának, minden páros naptári évben pedig a Pro Scientia Aranyérmesek Konferenciájának időpontjával.
3.2. A Közgyűlést az Elnökség a napirendi pontokat tartalmazó, írásbeli meghívóval hívja össze, amelyet az ülés előtt legalább 15 nappal korábban, igazolható módon közölni kell a tagokkal.
A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:
-közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye
-közgyűlés időpontja
-közgyűlés helye
-napirendi pontok
-figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére.
3.3.A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák
- A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés az eredeti meghívóban szereplő napon (a meghívóban meghatározott későbbi időpontban) és helyen ismételten összeül, és az eredeti napirendben felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
- A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az Egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
4. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha a bíróság elrendeli, illetőleg a tagok egyharmada írásban, az ok és a cél megjelölésével igényli.
5.1. A rendes Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. Erre a tagokat a meghívóban figyelmeztetni kell.
A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani. Ezen személyekre először az elnök tesz javaslatot, de bármely tagnak joga van más személyeket is jelölni. A jelölést elfogadó személyek közül a Közgyűlés nyílt szavazással, szótöbbséggel választja meg közgyűlési tisztségviselőket.
5.2. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Szavazati egyenlőség esetén a kérdést ismét szavazásra kell bocsátani, majd ha ismét szavazategyenlőség áll elő, a javaslat elvetettnek tekintendő. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A Közgyűlés választja meg többségi szavazattal, titkos szavazással 2 éves időtartamra az elnökségi tagokat. A közgyűlés kétharmada dönthet úgy is, hogy a tisztségviselőket külön-külön nyílt szavazással választja meg, amennyiben azonos számú tisztségre azonos számú jelölt van.
Az éves pénzügyi beszámolót és annak mellékleteit az Elnökség terjeszti a Közgyűlés elé. A beszámoló főbb számszerű adatait a tagoknak a meghívóhoz mellékelni kell. A beszámolóhoz az Elnökség szóbeli tájékoztatót ad. A beszámoló megvitatása után annak elfogadásáról a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt továbbá bármely más kérdésben, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a Közgyűlést levezető elnöknek. A levezető elnök határozata után a Közgyűlés az indítványozott kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást.
Titkos szavazás esetén a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság a tagok közül elnököt választ, aki a szavazás lebonyolításáért és az eredmény megállapításáért és kihirdetésért felel.
5.3. A jegyzőkönyvben rögzített határozatokat a levezető Elnök azonnal, szóban kihirdeti. Az elnökség az Egyesület honlapján – www.psat.hu – a jegyzőkönyv elkészültét követő napon közzéteszi, valamint azokról bármely tag kérelmére írásos kivonatot rendelkezésre bocsát.
5.4. A jegyzőkönyvvezető a Közgyűlést követő 3 munkanapon belül közteles a jegyzőkönyvet elkészíteni és a hitelesítőkkel együtt aláírva az elnöknek eljuttatni.
A jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés helyét, idejét, a határozatképességet, a közgyűlési tisztségviselők megválasztását, és nevét, a döntések idejét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, a közgyűlés lényeges mozzanatait, az egyes napirendi pontokat, valamint a hozzászólások lényegét, továbbá szó szerint az indítványokat és a határozatokat. A határozatoknak év, és sorszám szerint azonosíthatónak kell lenniük. A jegyzőkönyveket az Elnökségnek meg kell őriznie. A Közgyűlésen hozott határozatokról, döntésekről az érintetteket írásban, igazolható módon értesíteni kell.
Elnökség
6.1. Az Elnökség az Egyesület ügyvezető szerve, megbízatása 2 évre szól. Tagjai, az Egyesület elnöke és két elnökségi tag, vezető tisztségviselők. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente 4 alkalommal tart ülést. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Határozatképes az Elnökség, ha mind a három tagja jelen van. Érvényes határozathoz legalább kettő elnökségi tag egyetértő szavazata szükséges. Az elnökség határozatait nyílt szavazással hozza meg, kivéve a személyi ügyeket, amelyekről titkosan szavaznak. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze, a napirendeket a meghívóval együtt az ülés előtt 8 napon belül kell kipostázni. Határozatképtelenség esetén az elnökségi ülést 3 napon túl, de 8 napon belül ismételten össze kell hívni, a megismételt összehívás során a határozatképességre az első ízben összehívott elnökségi ülés határozatképességére vonatkozó előírás irányadó, erről az elnökség tagjait a meghívóban figyelmeztetni kell.
6.2. A vezető tisztségviselő csak olyan nagykorú személy lehet,
-akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták, bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztés büntetésre nem ítéltek, büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények hatálya alatt nem áll.
-nem áll a vezető tisztségviselői foglalkozástól jogerősen eltiltás hatálya alatt.
-nem áll az Egyesület által folytatott tevékenységnek megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt.
-nem áll a vezető tisztségviselői tevékenységtől eltiltás hatálya alatt
-aki megválasztását megelőző három éven belül nem volt olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
6.3. Az Elnökség feladat- és hatásköre:
a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
6.4. Az Elnökség tagjai az Elnökség saját ügyrendjében foglaltak szerint vesznek részt a képviseleti, végrehajtó és irányító szerv munkájában, látják el a rájuk bízott, illetve a vállalt feladatokat, vezetik a rájuk bízott munkacsoportokat és szervezik azok munkáját.
6.5. Az Elnökségi ülések jegyzőkönyvének tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a határozatképességet, az elnökségi döntés tartalmát időpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A határozatoknak év, és sorszám szerint azonosíthatónak kell lenniük. A jegyzőkönyveket az Elnökségnek meg kell őriznie.
Az Elnökség a döntéseit írásban, igazolható módon közli az érintettekkel.
Az Elnökség az egyesület honlapján közzéteszi:
-az egyesület működésével kapcsolatos iratokat,(közgyűlési, elnökségi határozatok, alapszabály, közgyűlési, elnökségi meghívók),
-az egyesület szolgáltatási igénybevételének módját
-az éves számviteli beszámolót (kiegészítő és közhasznúsági mellékletek)
Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést, az iratokról bármely tag részére térítés ellenében történő másolat készítését az Elnökség köteles biztosítani. A betekintés az egyesület székhelyén történik, előzetes egyeztetés – levél, telefon, elektronikus levél – alapján. Amennyiben jogszabály, vagy az Egyesület Alapszabálya másként nem rendelkezik, iratok megküldését az Elnökség kizárólag PDF formátumban, elektronikus úton köteles teljesíteni.
Közös szabályok
A Közgyűlésben és az Elnökségben a határozat meghozatalakor nem szavazhat az:
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít; Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.
Az Egyesület elnöke
7.Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül.
7.1.Az Elnök feladatai és hatásköre:
- az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,
- az Egyesület képviselete,
- az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete,
- irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását,
- gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,
- mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a
Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.
Felügyelő Bizottság
8.1. Az Egyesület felügyelő szerve az Felügyelő Bizottság, amely a Közgyűlés által két évre választott elnökből és két tagból áll, a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel, általa visszahívható. A Felügyelő Bizottság testületként működik.
8.2. Az Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
8.3. Az Felügyelő Bizottság elnöke és tagja az Egyesület vezető testületeinek (Közgyűlés, elnökségi ülés) ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
8.4. Az Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult testületet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
a) a szervezet működése során olyan jogszabály sértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történ, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testületi vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merül fel.
8.5. Az intézkedésre jogosult testületet (vezető szervet) a Felügyelő Bizottság indítványára − annak megtételétől számított 30 napon belül − össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a testület (vezető szerv) összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
8.6. Ha az arra jogosult testületi szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészséget.
8.7. A Felügyelő Bizottság működése
a) A Felügyelő Bizottság (FB) köteles az Egyesület tevékenységét évente legalább egy alkalommal megvizsgálni és arról az Elnökséget és a Közgyűlést tájékoztatni. Egyébként a Felügyelő Bizottság, mint testület, éves munkatervben rögzítheti a tárgyév során általa lefolytatandó általános vagy célirányos vizsgálatainak tervét. A munkatervben előirányzott célvizsgálatok lefolytatását az FB Elnöke szervezi meg.
b) Amennyiben az Egyesület, az Elnökség vagy vezető tisztségviselők tevékenységével összefüggésben a Felügyelő Bizottsághoz bejelentés érkezik, e Testület dönt általános vagy célvizsgálat lefolytatásáról.
c) Az FB vizsgálatáról jegyzőkönyv készül, amelyben a vizsgálat eredményét, a javasolt intézkedéseket is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv az Egyesület Elnökének bemutatandó. Az Elnök a jegyzőkönyvben foglaltakra észrevételt tehet, amelyet vagy záradékként kell a jegyzőkönyvre vezetni, vagy ahhoz mellékelni.
d) A Felügyelő Bizottság a vizsgálatokhoz az Egyesület költségére külső szakértőket is igénybe vehet.
e) A Felügyelő Bizottság évente legalább két alkalommal, egyébként szükség szerint tart ülést, amelyet a Bizottság elnöke hív össze, a napirendet is tartalmazó meghívó közlésével, írásban. A Testület határozatképes, ha azon valamennyi tag megjelent. Az FB, mint Testület határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az FB ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvbe belefoglalandók a Testület által hozott döntések.
8.8. A Felügyelő Bizottság működésének részletes szabályait (ügyrendjét) maga állapítja meg.
8.9. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve az Egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) az Egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
Közös szabályok
Megszűnik az elnökségi, illetve a FB tagság:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
f) az Egyesületi tagság megszűnésével.
-Az Egyesület közgyűlése a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.
-A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
IV.
Képviselet
1. A Egyesület általános képviseletét és cégjegyzését az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az elnök felhatalmazása alapján valamelyik elnökségi tag látja el.
V.
A Egyesület gazdálkodása
1. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
2. A Egyesület vagyona elsősorban a tagdíjakból, jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági Egyesületek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. A pártoló tagok, és a rendes tagok tagdíjának mértéke a közgyűlés határozatától függően egymástól eltérhet. A pártoló tag által befizetett tagdíj 50%-a felhasználható a pártoló tagnál, mint jogi személynél alkalmazott rendes tagok tagdíjának megfizetésére.
A Egyesület céljai elérése érdekében gazdálkodó tevékenységet folytathat. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
Az Egyesület közhasznú szolgáltatásainak harmadik személyek (nem rendes és pártoló tagok) által történő igénybevételére vonatkozó feltételeket az Egyesület honlapján elhelyezett hirdetmény tartalmazza.
VI.
Az Egyesület megszűnése
1.1. Jogutódlással történő megszűnés
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak Egyesülettel egyesülhet, és csak Egyesületekre válhat szét.
1.2 Jogutód nélküli megszűnés
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
-az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
-az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
2.1.A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén
Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó Egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
-Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
Záró rendelkezések
Azokban a kérdésekben, amelyekről az alapszabály nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv, -2013. évi V. tv- és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról rendelkező 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Záradék:
Jelen egységes szerkezetű Alapszabályt az Egyesület 2019. október 31-i közgyűlése fogadta el és az Alapszabály módosítással érintett I.5. és III.3.3. pontjait dőlt, félkövér betűkkel írva tartalmazza.
Budapest, 2019. október 31.
Dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla
az Egyesület elnöke
