A szerződési szabadság alkotmányos jog, azonban nem érvényesul abszolút értelemben, mert a jogrendszer számos korlátot épít be a szerződési szabadság egyes elemeibe. Ilyen korlát a tilos szerződés is. A jogszabályba ütköző szerződések évszázadok óta differenciált megközelítést igényelnek: vagy semmissek, vagy sajátos szankció ervenyesul a semmisség helyett, vagy nem alkalmazható egyáltalán hátrányos jogkövetkezmény. A differenciálás szempontjai azonban már mélyebb magyarázatot és kutatást igényelnek. A magánjog tudománya eddig adós volt azzal, hogy elvi tételek szintjén határolja el az egyes eseteket. Több évig tartó kutatásomban a tilos szerződéses helyzetek elemzésével egy dogmatikai rendszert állítottam fel, amely reményeim szerint általános választ nyújt arra, hogy a jogszabályba ütköző szerződéseket mely esetben hogyan kell megítélni. A bírói gyakorlat elemzésével látható, hogy a tilos szerződés a gyakorlatban sűrűn előforduló, am sokszor mechanikusan alkalmazott érvénytelenségi ok. Az előadásban bemutatom azt az esetet, amikor mellőzhető a semmisség megállapítása. Kiterek a jogtörténeti fejlodesre, nemzetközi megoldásokra, valamint a tilos szerződések lehetséges jövőbeni funkciójára. Összességében megállapítható, hogy egy norma szisztematikus értelmezésével, az egyes érdek helyzetek mérlegelésével állapítható meg, hogy a tilos szerződés mely eleme érvényesüljön. Kérdés, hogy manapság, amikor naponta jogszabályok tömege változik, lép hatályba, fenntartható-e ez a megoldás. Az előadás egyúttal egy szubjektív kutatásnapló is.