Ausztrália számára ugyanolyan jelentős év volt 1956, mint Magyarország számára. Amíg ki fegyveres harccal és forradalommal, ők a Föld déli féltekének első olimpiájának megszervezésével vívtak ki heteken át tartó figyelmet. Egy korábbi PSAK előadásom folytatásaként a forradalmunk Ausztrália belpolitikájára, társadalmára gyakorolt hatását szeretném bemutatni.
Robert Menzies kormánya számára az 1956-os magyar forradalom egy rendkívül fontos diplomáciai időszakban történt. Az olimpiai játékokon túl az ENSZ Biztonsági Tanácsának ideiglenes tagjaként a kontinensnyi ország vezetése hatalmas felelősség birtokosa volt. A miniszterelnök Magyarországgal kapcsolatban az 1947-es párizsi békéhez tartotta magát, ami alapján már 1955-ben a szovjet csapatoknak el kellett volna hagynia hazánkat. A forradalmunk hatására sok országhoz hasonlóan Ausztráliában is gyors népszerűségvesztés következett be a helyi kommunista szervezeteknél. Ezzel hosszabb távon megszűnt az ausztrál gazdaság egyik legfőbb veszélyeztetője, a kikötői munkások sztrájkmozgalmai.
Ausztrália közek 12000 magyar menekültet fogadott be. Ez a harmada az amerikai, kanadai számoknak, de így is az egyik legnagyobb befogadást jelenti. Az ausztrál kormánytat a Fehér Ausztrália nevű befogadási politikája jegyében örült a magyaroknak és a kiutazás nagy anyagi terhét is állta. A több ezer magyar Bonegilla befogadó táboron át érkezett új hazájába. Jelentős számban dolgoztak a Snowy vízerőmű épútésén, hozzájárulva Ausztrália gyarapodásához.