2015. március közepén nagy visszhangot keltett a budapesti Természettudományi Múzeumban a Múmiavilág című (2014 októberétől 2015 májusáig tartó) utazó kiállításon bemutatott kínai szerzetes konzervált földi maradványait tartalmazó szobor hirtelen elszállíttatása.
Egy, a kiállításról beszámoló holland blogbejegyzés kapcsán figyelt fel a szoborra a kínai központi televízió, és a Budapesten forgatott filmet látva a dél-kínai Jangcsun falucska felismerni vélte a templomukból 1995-ben ellopott buddha szobrot. A kínai örökségvédelmi hivatal visszaigényli a tárgyat, amit a holland tulajdonos műgyűjtő ígérete szerint vissza is szolgáltat, amennyiben bizonyítást nyer a szobor azonossága a falucska templomából ellopott szoborral.
A sajtót elsősorban az érdekelte, hogy jogilag ki is a szobor tulajdonosa, illetve, hogy lopott volt-e a szobor, de talán sokkal érdekesebb maga a jelenség: hogy a hagyományosan a lélekvándorlás tanát hirdető buddhistáknak miért is volt szükségük arra, hogy mesterük mumifikált testét megőrizzék az örökkévalóság számára?
Gondolatok egy Buddha múmia budapesti kalandja nyomán
2018. május 14. hétfő, 15:15
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
