Megújuló energiaforrások termelésének előrejelzése

A megújuló energiaforrások hasznosítása a globális felmelegedés elleni küzdelem, valamint a csökkenő fosszilis tüzelőanyag-készletek szempontjából is kiemelt fontosságú. A világszinten beépített megújuló termelő kapacitás dinamikus növekedést mutatott az elmúlt évtizedben, és a technológiák csökkenő ára a tendencia folytatását vetíti előre. A növekedés gerincét a nap- és szélenergia, az ún. időjárásfüggő megújulók terjedése jelentette, amelyek komoly hátránya, hogy termelésük nem szabályozható tetszőlegesen, hanem azt az időjárási körülmények határozzák meg. A villamosenergia-ellátás folytonosságát jelenleg a hagyományos erőművek megfelelő szabályozásával biztosítják, növekvő megújuló részarány mellett ez azonban egyre nagyobb nehézséget okoz, ami a megújulók terjedését is korlátozhatja.
Az ingadozó termelés kiegyenlítése tervezhetőbbé tehető azáltal, ha a megújulók várható termelését minél pontosabban előre tudjuk jelezni. Gyakorlati szempontból a másnapi, vagy annál rövidebb időtávú előrejelzések a legfontosabbak. Időjárásfüggő megújulók esetén a termelés előrejelzése egy időjárás előrejelzésen alapul, amelynek pontossága döntően befolyásolja a végeredmény pontosságát, így a feladat komoly meteorológiai aspektust is tartalmaz. Ismert erőmű esetén az időjárási adatokból a technológia működését leíró matematikai modell segítségével számítható a várható termelés. Már üzemelő erőművek esetén statisztikai megközelítés is alkalmazható, ahol a matematikai modell helyett a korábbi évek tényleges időjárási és termelési adatain alapuló statisztikai modellt használnak. A hagyományos statisztikai módszerek helyett a mesterséges intelligencia, különösképp a neurális hálózatok használatával pontosabb előrejelzések készíthetőek. Több erőmű esetén a termelésük közti korreláció vizsgálatával, vagy naperőművek esetén műholdas felhőképek elemzésével tovább javítható az előrejelzések minősége.
A megújulók termelésének pontos előrejelzése hozzájárul az ingadozó termelésük kiegyenlítésével kapcsolatos költségek csökkentéséhez és az ellátásbiztonság növeléséhez, így kulcsszerepet játszik a megújuló energiatermelés terjedésének elősegítésében.