A paraffinolaj szerepe a szőlő növényvédelmi munkálataiban: mi állhat a hatékonyság hátterében?

A szőlő növényvédelmi munkálataiban már régóta használnak ásványi olajokat (pl. paraffinolaj). Azt a hatásmechanizmust, ami alapján ez működhet, még nem tanulmányozták. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a paraffinolajnak nincs direkt fungicid hatása a szőlőlisztharmatos betegségért felelős Erysiphe necator micéliumaira és konídiumaira. Ez az ellentmondás a növényvédelmi hatékonyság és ezen eredményeink közt összefügghet azzal a feltételezésünkkel, mely szerint a paraffinolaj a szőlő növényre direkt hatva csökkenti annak fogékonyságát a lisztharmattal szemben.
E hipotézis tesztelése érdekében összehasonlító vizsgálatokat végeztünk el paraffinolajjal kezelt és kezeletlen Vitis vinifera cv. Kékfrankos szőlőfajta leveleivel. Ennek keretében a másodlagos sejtfalvastagodásban résztvevő anyagoknak (kallóz, lignin és egyéb fenolos komponensek) emelkedett szintézisét tapasztaltuk az olajkezelés eredményeként. A sejtfalstruktúra kialakításában és változtatásában résztvevő pektinnél is hasonló tendenciát figyeltünk meg. Az enzimaktivitás vizsgálatok során emelkedett fenol-oxidáz és szuperoxid-dizmutáz aktivitást figyeltünk meg a paraffinolajos kezeléssel összefüggésben. A kataláz aktivitás esetében nem detektáltunk szignifikáns különbséget a kontroll és az olajkezelés között. A szuperoxid-dizmutáz esetében a reaktív oxigén gyökök (ROS) megnövekedett mennyiségére következtethetünk. A fenol-oxidáznak a növényi védekezésben és a sejtfal szerkezetének változtatásában van szerepe. A megnövekedett enzimaktivitás (kivéve kataláz), a lignin, a kallóz, a pektin és a fenolok akkumulációja tipikus kísérői a biotikus és az abiotikus stresszre adott növényi válaszreakcióknak.
Valószínűleg a paraffinolaj stressz-indukáló ágensként hathat a szőlőben. Feltételezéseink szerint a paraffinolaj által kiváltott védekezési reakciók csökkentik a szőlő fogékonyságát a lisztharmattal szemben.