Az orvostudományban alkalmazott altató hatású molekulák mindennapos használata ellenére még ma sem tisztázott teljesen a hatásuk mechanizmusa. A hatás leírására felállított elméletek alapvetően két nagy csoportba sorolhatók. Míg az első csoport, az úgynevezett fehérje-elméletek, a sejtmembránban található fehérjékkel való köcsönhatással magyarázzák a jelenséget, addig a második csoportba tartozó úgynevezett lipid-elméletek a membrán szerkezetének változását jelölik meg a hatás forrásaként. Az utóbbit lásztik alátámasztani a kísérletileg megfigyelt, úgynevezett nyomás-reverzió jelensége is. Eszerint magas nyomáson csökken vagy éppen meg is szűnik az altató hatás. Munkánk során négy különböző altató hatású molekula (kloroform, dietiel-éter, halotán, enflurán) viselkedését tanulmányoztunk egy modell membránban, számítógépes szimulációk segítségével. Célunk olyan változások megfigyelése volt, amelyek mind a négy molekula esetén egységesen fellépnek, míg a nyomás növelése ellenkező irányú változásokat okoz, a nyomás-reverzió jelenségével összhangban.
