Az előadást megelőző vizsgálódásom célja, hogy napjaink szemüvegén keresztül kapcsolódási pontokat találjak a gyermekek ábrázolásával, a gyermekkornak, mint fejlődési szakasznak az értelmezéséről a barokk és a jelen, posztmodern/metamodern korban. Ehhez elengedhetetlen, hogy megsejtsük és láttatni tudjuk azokat az apró részleteket, amelyekre a hatalmas festőóriás, Diego Velázquez gondosan ügyelt kompozíciója megalkotásakor, egy sor értelmezést indítva el ezzel az utókor számára. Picasso például merész átiratot készített a festményről, sőt, annak egyes szereplőiről külön képek keletkeztek közel 50 műből álló sorozatában. Mondhatnánk, hogy két művész verziója egy témája, ami miatt a kép/képek napjainkig kedvelt témái a művészettörténészeti, kritikai és irodalmi vizsgálódásoknak egyaránt, nem utolsó sorban pedig a gyermekkor történetével foglalkozók körében.
Az előadásban szeretnék a hallgatósággal együtt újra rácsodálkozni egy felnőtt szemével a gyermeki létre és annak ábrázolására egy tőlünk időben és térben más dimenzióban fellelhető felnőtt által, aki fontos üzenetet kívánt közvetíteni, amikor portrét festett a spanyol királyi udvar hölgyeiről, legfőképpen pedig a kép középpontjában álló, mindössze öt esztendős infáns nőről. Erre az időutazásra hívom olvasóimat.