Az ATM-ek titkos élete

Az ATM-ek titkos élete
Néhány évvel ezelőtt egy statisztikai modellelemzéssel, pénzügyi tanácsadással foglalkozó cégnél dolgoztam. Az egyik fő tanácsadási „termékünk” az volt, hogy két hitelintézet részére készítettünk készpénz igényre (és fogyásra) vonatkozó modellt, vagyis előrejelzést készítettünk, hogy milyen gyakran és milyen címletekben érdemes a bankoknak pénzt szállítaniuk az (egyes) ATM-jeik és bankfiókjaik részére. Az előadásomban ennek a másfél évnek a tapasztalatait osztom meg a hallgatósággal.
Előadásomban röviden áttekintem az ATM-ek kialakulásának jelentősebb mérföldköveit, valamint bemutatom a jelenleg elterjedt főbb fajtákat.
Ismertetem, hogy hogyan kerül a pénz az ATM-ekbe és milyen algoritmus alapján adják ki a gépek a felveendő összeget.
Kitérek arra is, hogy mekkora a maximális, illetve „tipikus” összeg, ami egy-egy automatában van.
Arra a kérdésre is keresem a választ, hogy milyen modell alapján készít előrejelzést egy bank, hogy az egyes ATM-jeibe mekkora összeget és milyen címletekben érdemes töltenie.
Bemutatom azt is, hogy mitől függ az optimális töltési módszer és mekkorák az ehhez tartozó költségek. Kitérek arra, hogy létezik optimális töltés, vagyis az ATM-ekben lévő „túl sok” pénz sem kedvező, illetve az sem, ha az ATM (túl gyakran) „kifogy”. Bemutatom azokat a tényezőket is, amik fontosak abból a szempontból, hogy az adott, egyedi ATM-be mekkora összeg kerüljön egy-egy alkalommal. Ezek a tényezők közül bizonyosak magára az ATM-re és a környezetére jellemzőek, de fontosak azok is, hogy milyen az adott ATM-et használó ügyfelek bankolási szokása, többek között az is, hogy mennyire „hűségesek” az adott automatát használó ügyfelek az adott ATM-hez.
Az előadás végén vicces történeteket is hallhatnak a résztvevők.