A történettudományi szakirodalomban elfogadott állítás, hogy a két világháború közötti Magyarországon katolikus megújulásról lehet beszélni, amely számos területen megmutatkozott az intézményektől, társadalmi szervezetektől kezdve a szerzetesrendeken át a templomépítésig. Az újabb elemzések azonban már kritikát is megfogalmaznak mindezzel kapcsolatban, igyekeznek több szempontból megvizsgálni a kérdést, hogy árnyaltabb képet rajzolhassanak meg a korszakról. Előadásomban azt kívánom vizsgálni, hogy a felekezeti statisztika adatai, így például a felekezetek lélekszámának alakulása, az egyházi cselekmények számának változásai, valamint a korabeli statisztikai szakirodalom megállapításai alapján kimutatható-e a fent említett katolikus megújulás.
