A hétköznapi életben lépten nyomon találkozunk fogyasztói jogviszonyokkal, amelyeknek legfőbb jellemzője, hogy a jogviszony két szereplője egy fogyasztó és egy vállalkozás lesz, akik egymással szerződéses kapcsolatra lépnek. E jellemzőből több olyan adottság is ered, amelyet a fogyasztóvédelmi intézményrendszernek és szabályozásnak kell kezelnie: így például azt, hogy ebben a jogviszonyban tipikusan megbomolhat az a polgári jogi alapelv, miszerint a felek mellérendelt szerepben vannak. A valós viszonyokat tekintve a vállalkozások sokkal kedvezőbb pozícióból érvényesíthetik jogaikat, mint a vele szemben álló fogyasztó - s emiatt erőteljes szabályozásra van szükség a fogyasztói jogok védelme érdekében.
A fenti problémakör hatványozottan jelentkezik akkor, amikor a jogviszony tárgyát képező termék vagy szolgáltatás digitális formában kerül közreadásra - e jogviszonyokban ugyanis a fogyasztó jellemzően multinacionális keretek között működő platformszolgáltatókkal kerül kapcsolatba, akikkel szemben a jogérvényesítés egy vitás ügyben több szempontból is akadályozott lehet.
Az előadás arra vállalkozik, hogy bemutassa a digitális formában nyújtott szolgáltatások és termékek speciális jellemzőit, s ebből kiindulva azt is, hogy az európai szabályozás miként reagál az ebből eredő fogyasztóvédelmi kérdésekre. A magyar joganyagot is áttekintve a hallgatóság választ kaphat arra, hogy milyen jogalkalmazási problémák merülhetnek fel a gyakorlatban, s ezeket hogyan lehet feloldani - érintve a hazai békéltető testületek gyakorlatát is.
Digitális termékek és szolgáltatások - A fogyasztóvédelmi megítélés változásai
2022. augusztus 1. hétfő, 17:55
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
