A tájelemek tájképi, kulturális, ökológiai és gazdasági jelentősége

Mitől jellegzetes és összetéveszthetetlen a badacsonyi táj? Miért mosolyodunk el egy hortobágyi gémeskút láttán? Mitől válik kedvessé és felejthetetlenné gyermekkori kedvenc játszóhelyünk? Környezetünk számtalan olyan alkotóelemből áll, melyeknek önmagukban nem tulajdonítunk nagy jelentőséget, jelenlétükkel azonban nagyban hozzájárulnak a tájidentitás, az „otthon-érzés” kialakulásához, mindemellett ökoszisztéma-szolgáltatásaikkal folyamatosan az emberi jóllétet támogatják.
A tájelemek a táj alapvető alkotórészei, amelyek lehetnek természeti és társadalmi keletkezésűek. A természeti keletkezésű tájelemek meghatározzák az adott táj karakterét, gyakran állnak természetvédelmi oltalom alatt, emellett ökológiai értékük is jelentős. A társadalmi keletkezésűek közé tartoznak azok a táji értékek, amelyek védelmét hazánkban törvények és jogszabályok, nemzetközi szinten pedig az Európai Táj Egyezmény írja elő. A tájértékek fontos szerepet töltenek be a helyi lakosság életében, ami az identitástudat és a helyben maradás erősítésében nyilvánul meg.
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) részeként a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot pontjai között a tájelemek védelme is helyet kapott, emellett a KAP 2014-es reformjának egyik bevezetett újításaként az ún. zöldítésben kiemelt szerepet kaptak az ökológiai fókuszterületek, köztük a tájelemek. De mik is valójában ezek az egyre nagyobb jelentőséggel bíró tájelemek, és hogyan járulnak hozzá mindennapjainkhoz? Előadásomban az ezekre a kérdésekre adott válaszokkal engedek bepillantást a tájépítészet és a tájkutatás különös, nem mindennapi világába.