Szépészeti beavatkozások településeknek

2016. június 13-án az Országgyűlés egy teljesen új törvényt fogadott el, melyre számos önkormányzat tekintett várakozással. A 2016. évi LXXIV. törvényről van szó, mely a településkép védelméről rendelkezik és a települések jellegzetes, értékes arculatának megóvása, kialakítása, illetve az épített és a természeti környezet egységes védelme érdekében született.
A jogszabály több célkitűzést fogalmaz meg, ezek közül az előadásom szempontjából az a leglényegesebb, hogy egyetlen önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei (eddig többnyire elszórtan jelentek meg különböző rendeletekben). Ez az úgynevezett településképi rendelet, melyben az önkormányzatok meghatározzák a településképi követelményeket, az ezek megvalósulása érdekében bevezetett támogatási és ösztönző rendszert, valamint a településkép-érvényesítési eszközöket. Ez utóbbiak közé tartozik például a településképi kötelezés (például felújításra, átalakításra vagy elbontásra) és a bírság kiszabása.
Az előadásomat a településképi követelmények széles köréből azokra szűkítem, melyek a hirdetmények létesítésére és elhelyezésére vonatkoznak, különös tekintettel a cégjelző hirdetményekre.
Illusztrációként Debrecen példáját hozom fel. A város sokat tesz azért, hogy a településkép esztétikus és egységes legyen. Sok olyan pavilon lebontására került sor, melyek – a képek tanúsága szerint is – rontották a városképet. A közelmúltban több olyan eljárás indult, mely az üzletek cégtábláinak egységesítésére irányul. Ezek során ma még különböző rendeleteket kell figyelembe venni, köztük a 64/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendeletet, mely a településképi védelemről szól.
Előadásomban kitérek az új törvény legfontosabb rendelkezéseire és a hirdetmények (különösen a debreceni cégtáblák) példáján keresztül arra, hogy miért fontosak bizonyos szépészeti beavatkozások a településeknek esztétikai és gazdasági szempontból egyaránt.
A képek forrása: http://www.varoskozpont.hu/varoskep/.