Az Árpád-házi királyok uralkodását a korlátlan egyszemélyi uralommal szokás azonosítani. Ezzel szemben a király közjogi állását meghatározó jogi szabályok összessége, az úgynevezett királyi jog (ius regium) vizsgálata árnyaltabb képet adhat a korabeli Magyarország közjogi berendezkedéséről.
Kiemelendő, hogy a modern kor jogi fogalomrendszere, jogi jelenségei nem illeszthetők rá sematikusan az Árpád-kor kialakulóban lévő államszervezetére. Mégis, a napjainkban használatos – és többségében a laikusok számára is ismert – fogalomrendszerben kívánom bemutatni a korabeli törvényhozás, (állam)igazgatás, bíráskodás és más királyi jogok alapvető vonásait.
Az elemzés során érdemes megvizsgálni az állam működtetésében kiemelkedően fontos területek (tevékenységek) középkori és mai értelmét, azok jellegét. Ennek során sikerülhet feltárni az egyes közjogi jelenségek Árpád-kori tartalmát, azok különbözőségét napjaink demokráciáinak működésétől, ugyanakkor a korabeli jelenségek érthetővé válhatnak a modern kor embere számára. Ekként pedig – kellő körültekintés mellett – a modern jogi fogalomrendszer használata nem válik szakszerűtlenné a XI-XIII. század jogtörténeti szempontú vizsgálata során, és érthetőbbé, érdekesebbé teheti a magyar jogtörténet diszciplináját.
A fenti fogalmi rendszerben pedig tartalmilag az alábbi három kérdésre kereshetünk választ. Először is: Vajon létezett-e a hatalomgyakorlási formákban, tevékenységekben megjelenő funkcionális hatalommegosztás az erre vonatkozó közismert (XVIII. századi) eszmerendszer forradalma előtt? Másodszor: Vajon voltak-e korlátai az Árpád-házi királyok hatalmának, és ha igen, melyek lehettek ezek? Végezetül: Értelmezhető-e, és ha igen, miként értelmezhető az Árpád-kor uralkodóinak alkotmányozó hatalma?
