Az előadás az uniós jog, mint nemzetek feletti jogrendszer sajátosságainak vázlatos bemutatásán túlmenően röviden ismerteti az uniós jogalkotás jellemző vonásait, illetve annak a kodifikált szöveg nyelvi-jogi minőségére gyakorolt hatásait. Az előadó külön foglalkozik a többnyelvűség jogi-szerződési alapjaival. Részletesen ismerteti nemcsak az uniós jog fordításának sajátosságait, hanem annak nehézségeit is. Külön kitér az uniós joganyag fordításának és az uniós nyelvhasználati szabályoknak a más nemzetközi szervezetektől eltérő jellemzőire. A soknyelvűségnek nemcsak az uniós jogalkotásra gyakorolt sajátos hatásaival foglalkozik, azaz az uniós szinten igyekszik vázlatos képet adni a jogalkotásról és a fordításról, hanem nemzeti szintre átlépve górcső alá veszi az uniós joganyag különböző nyelvi változatai révén a tagállami jogharmonizáció területén felmerülő kérdéseket is. Konkrét példákkal és jogesetekkel szemléltetve mutatja be az uniós szövegek legjellemzőbb minőségi problémáit, azok sajátos csoportjait, a fordítók és jogászok számára nyitva álló megoldási lehetőségeket. A nehézségek és az esetleges hiányosságok ismertetése mellett súlyt fektet a nemzeti jogalkotó és jogalkalmazó rendelkezésére álló, az uniós jogalkotási és fordítási hibák orvoslására hivatott eljárások, mechanizmusok bemutatására is.
