Az ezeréves határokért! Az 1918-1919-es fegyveres harcok kérdése a magyar történetírásban

Az 1920. július 4-ei trianoni szerződés és az ország kétharmadának elcsatolásához vezető különböző tényezők az elmúlt évtizedekben fokozatosan ismét a történelmi érdeklődés középpontjába kerültek. Az 1980-as évek közepe óta számtalan kiváló munka jelent meg, amelyek mind a döntést megelőző diplomáciai manővereket, mind a béke magyar közvéleményre gyakorolt hatásait igen részletesen bemutatták. Ezzel szemben sajnos a rendszerváltás óta viszonylag kevesebb figyelem jutott az 1918-1919-es forradalmi eseményekre, és különösen azok katonai vonatkozásainak vizsgálatára. Sajnos még ennél is kevésbé feldolgozott a Károlyi-kormány és a Tanácsköztársaság harcainak recepciótörténete. A mai napig csupán töredékes információk állnak a rendelkezésünkre arról, hogy az elmúlt száz év egyes politikai korszakaiban miként ítélték meg az 1918-1919-es „kis háborúk” eseményeit.
Jelen előadásomban ezt a hiányt szeretném pótolni, a magyar történetírás témával foglalkozó legfontosabb szövegeinek elemzésével. Munkám két fontos kérdésre koncentrál. Egyfelől be kívánja mutatni, hogy a különböző történelmi korszakokban miként ítélték meg a visszatérő katonák lefegyverzésének kérdését. Másfelől megpróbál rávilágítani arra, hogy az egyes szerzők mivel magyarázták a Károlyi-kormány és a Tanácsköztársaság katonai mozgósításainak sikerét vagy éppen sikertelenségét. Az előadás végén megkísérlem az elmúlt majdnem száz évben létrejövő különböző értelmezéseket nemzetközi összefüggésbe helyezni és rámutatni a térségbeli államokkal való legfontosabb hasonlóságokra és különbségekre.