A pókok generalista polifág predátorok. Realisztikus becslések szerint, élőhelytől függően, hektáronként akár 200 kg-nyi ízeltlábút is elfogyaszthatnak egy év alatt, így a pókok fontos ökológiai szerepet töltenek be, mint a rovarok és egyéb gerinctelenek predátorai. Gyümölcsültetvényekben a pókok alkotják a legnagyobb faj- és egyedszámú ragadozó makro-arthropoda együttest. Gyakoriságuk ellenére azonban kevés ismerettel rendelkezünk számos pókfaj ökológiájáról és ezzel összefüggésben kártevő korlátozó képességéről. Munkánk egyik célkitűzése, hogy meghatározzuk almaültetvényekben a potenciális jelentőségű pókfajokat, és adatokat szolgáltassunk zsákmányspektrumukról.
A vadászpókok természetes zsákmányspektrumát Magyarország legjelentősebb almatermesztő körzetében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mértük fel. Itt 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban számos ökológiai almaültetvényben több alkalommal is vizuálisan vizsgáltunk át fákat, illetve kopogtatásos módszerrel is gyűjtöttünk táplálkozó vadászpók egyedeket. A táplálkozó egyedektől elvettük a zsákmányt, a pókot és a prédát egyaránt identifikáltuk, majd elemeztük a pók-zsákmány párok morfológiai, méretbeli adatait.
A lombozatlakó vadászpók együttes zsákmányspektrumát vizsgálva megállapítottuk, hogy a vadászpókok legnagyobb arányban növényvédelmi szempontból indifferens szervezetekkel táplálkoznak, és nagyobb arányban fogyasztanak kártevőket, mint hasznos szervezeteket. A kártevők közül a növénytetvek (Sternorrhyncha) alrendjébe tartozó fajok, míg a hasznos szervezetek közül legnagyobb arányban különböző pókok zsákmányolását figyeltük meg. A pókfaj és a vadászstratégia függvényében azonban a zsákmányspektrum összetétele jelentős különbségeket mutathat, mind fajonkénti, mind méretbeli összetételét tekintve. Megfigyeléseink szerint, növényvédelmi jelentősége elsősorban a Philodromus spp., Clubiona spp. és a Cheiracanthium spp. fajoknak lehet.
Vizsgálatainkat az OTKA (K112743) támogatta.
