Viselkedési közgazdaságtan a biztosítások területén - Hogyan hozzunk jobb döntéseket?

Egy racionális világban a megtakarítások és a fogyasztás közötti átváltással képesek lennénk tökéletes egyensúlyt teremteni. Életünk minden pillanatában összehasonlítanánk az azonnali költésből származó előnyöket a költés elhalasztásával járó előnyökkel. Ez utóbbi esetben később a kamattal/hozammal növelt jövedelmet költhetjük el. Ezen elemzést elvégezve tökéletes döntést hoznánk, épp annyit takarítanánk meg, amennyi szükséges. Azonban a viselkedési közgazdaságtan bizonyítja, kísérlettel igazolja, hogy nem vagyunk racionálisak, sőt ügyfélként kiszámíthatóan irracionálisan viselkedünk. Preferenciáink nem idő-konzisztensek, a jelen felé torzítanak. Veszteségkerülők vagyunk, ami negatívan hat mind a megtakarítási rátánkra (hiszen a megtakarítás valójában a jelenbeli fogyasztás elvesztése), mind pedig a portfólió-választási döntéseinkre. Különösen komplex és távoli problémák esetén döntünk nehezen, s nem vesszük észre azt sem, ha egy lehetőség végleg elveszett (a halogatásnak is van következménye). Jellemzően gondot okoz magunkat elképzelnünk a jövőben, s kitalálni, hogy akkor majd mennyit fogunk/akarunk fogyasztani. Gyakran feladjuk hosszú távú céljainkat mai, kézzel fogható örömökért (önkontroll probléma). Gyengén teljesítünk akkor is, ha egy-egy esemény bekövetkezésének valószínűségét kell megbecsülnünk, így rosszul mérjük fel, hogy valójában milyen kockázatok ellen kellene biztosítást kötnünk.
Előadásomban a biztosítással kapcsolatos döntéseket befolyásoló legfontosabb, a viselkedési közgazdaságtan által feltárt torzításokat elemzem. Majd megpróbálok rámutatni, hogy milyen eszközök léteznek arra, hogy ezeket a torzításokat tudatosan kezelve jobb döntéseket hozzunk.