A szomatoszenzoros stimuláció elhelyezkedésének hatása a vizuomotoros képesség végtagok közti átvitelére

Az egyik végtaggal végrehajtott edzés javítja az ellenkező oldali végtag teljesítményét is. A környezetből származó (afferens) ingernek fontos szerepe van a mozgásos funkcióban abban az esetben is, ha az inger nem hoz létre izom-kontrakciót. Ezt a beavatkozást szomatoszenzoros stimulációnak nevezzük. Korábbi tanulmányok bizonyították, hogy az ilyen jellegű perifériás elektromos ideg-stimuláció önmagában vagy mozgásos terápiát megelőzően is jelentős mértékben javítja az egyes képességek újratanulását stroke-on átesett páciensek esetében.
Vizsgálatunkban arra kerestünk választ, hogy egy vizuomotoros feladat elvégzése közben az egyik végtag perifériás idegére közölt szomatoszenzoros elektromos stimuláció hogyan hat az azonos- és ellenkező oldali agyfélteke agykérgi ingerlékenységre, és a két végtag vizuomotoros képességére.
Eredményeink egyik agyféltekén sem mutatnak szignifikáns változást az agykérgi ingerlékenységre vonatkozóan, azonban a vizuomotoros edzés a mindkét oldali végtag teljesítményében szignifikáns javulást eredményezett. A teljesítményben bekövetkező fejlődés a jobb oldali, edzést lebonyolító végtagon volt a legjelentősebb abban az esetben, amikor a stimuláció a bal oldali végtag perifériás idegére lett közölve.