Hospes-privilégiumok az Árpád-kori ius regium rendszerében

A hospes-privilégiumok jelenségének elhelyezése a ius regium (királyi jog) rendszerében két kutatási témám – az Árpád-kori hospesközösségek jogállása, illetve az Árpád-kori ius regium – vizsgálatának metszetét jelenti.
A ius regium nem más, mint a királyt megillető közjogi jogosultságok összessége, tulajdonképpen mindaz, amitől tartalmi értelemben király a király. E jogosultságok egyike a különböző – gyakran birtokadományozással együtt járó – kiváltságok adományozása.
Az Árpád-kori kiváltságolt hospesközösségek történetében a királytól kapott kiváltságlevélnek igen nagy jelentősége van. Ez az a fordulópont, amelytől kezdődően a „hospes” szó jelentését a származás helyett a közös jogállásban rögzíthetjük. Az Árpád-kor végére ugyanis hospesek alatt már nem külföldről érkezett vendégtelepeseket kell értenünk, hanem a várszervezetben a magyar népelemekkel keveredett, a várszervezetből hospes-privilégiumaik által kiemelt, többé-kevésbé azonos jogállású (többé-kevésbé azonos kiváltságokkal rendelkező) népeket.
A hospesek kiváltságolása és a ius regium jelensége között kettős kapcsolatrendszer mutatható ki, amely kapcsolatrendszert leginkább a privilégium szó kettős jelentésén keresztül közelíthetünk meg. Privilégiumok alatt érthetjük ugyanis egyfelől valamely személy vagy csoport különleges jogosultságait, másfelől az ilyen jogokat rögzítő kiváltságleveleket. E kettősségből kiindulva célszerű vizsgálni a ius regium körében magát a kiváltságolás jelenségét, illetőleg a hospesek egyes különleges jogosultságainak a király közjogi állásával kimutatható kapcsolatát.
A kiváltságolás jogintézményére az egyes oklevelek tartalmi elemei közül elsősorban az úgynevezett arenga-szövegekből kiindulva vonhatunk le tanulságokat. A vizsgált témakörben fellelhető korabeli oklevelek eme filozófiai mondanivalót tartalmazó része általában annak kifejezését rögzíti, miért is előnyös, ha a király kiváltságokkal és adományokkal látja el alattvalóit. Ami pedig a hospesközösségek kiváltságleveleiben található egyes érdemi rendelkezéseket (jogokat, kedvezményeket, kötelezettségeket, adományokat) illeti, e körben a hospesek kötelezettségeit (és az ezekben fennálló kedvezményeket) vizsgálva közvetlen-, míg a jogosultságaik vizsgálatával közvetett kapcsolódásokat tárhatunk fel a ius regium irányában.
„A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális alap társfinanszírozásával valósul meg.”