Hell Miksa és Sajnovics János vardøi utazása

A paradigmaváltó felfedezéseket, korszakalkotó találmányokat gyakran egy-egy személy nevéhez kötjük, a tudománytörténetből azonban számos olyan eset ismert, mikor azonos kutatási területen egymástól függetlenül több kutató is hasonló eredményre jutott, ám nem feltétlenül az elsőnek célba érő tudós nevét jegyezte meg az utókor. A finnugor nyelvrokonság első rendszerezett leírását Sajnovics János jezsuita csillagásznak köszönhetjük, aki a bécsi egyetemi csillagvizsgáló intézet igazgatójával, Hell Miksával együtt érkezett az Észak-Norvégia partjainál fekvő Vardø szigetére 1768-ban. Az expedíció tulajdonképpeni feladata a Vénusz tranzit megfigyelése volt, melyre VII. Keresztély dán király adott megbízást. A kutatóút eredménye azonban nemcsak a Föld-Nap távolság közelítőleg pontos megállapítása lett, hanem Sajnovics a lapp és a magyar nyelv azonosságát feltáró Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse című munkája is.
Vajon milyen szerepet játszottak ebben a felfedezésben Hell Miksa német és skandináv összeköttetései? Vagy a dán uralkodót befolyásoló udvari orvos, Struensee tevékenysége? Valamint az expedíció többi tagja, akiknek részvételéről igen kevés szó esik a forrásokban?
Előadásom a felvilágosodás e jellegzetes alakjainak együttműködéséről és a vardøi expedíció előzményeiről, eredményeiről szól.