Biomassza alapú hőenergia-termelés gazdaságossági vizsgálata családi házakban

Napjainkban, a 90-es években bekövetkezett kényelmes és viszonylag olcsó, támogatott beruházású fűtési rendszerekre való átállásnak köszönhetően, több mint három millió háztartás fűtési igényét földgáz üzemű rendszerek biztosítják. Az elmúlt évek nagymértékű és gyakori áremelései, valamint az ellátáskörüli bizonytalanságok hosszú távon indokolttá tették olyan módszerek keresését, amelyek kiválthatják a földgáz kazánokat.
A gázfűtés lecserélésére irányuló energetikai korszerűsítések hátulütője azonban, hogy szinte bármelyik alternatívát is választjuk, magasak a beruházási költségek, esetenként több millió forinttal és hosszú megtérülési évekkel kell kalkulálnunk. Ezért elsősorban olyan lehetőségeket ismertetek és számszerűsítek, amely kialakítása az olcsóbb technológiák közé tartozik, tehát elterjedése viszonylag széles fogyasztói körben várható és tapasztalt, valamint hatékony működésének köszönhetően a téli fűtésszámlák is elviselhetőbbnek ígérkeznek.
Elsődleges célom annak megállapítása volt, hogy milyen feltételek mellett érdemes áttérni a legelterjedtebb fosszilis energiahordozón alapuló fűtésről szalma-, pellet- vagy biobrikett-tüzelésre. Számításaim szerint a biomasszából készült tömörítvények versenyképes megoldásai lehetnek a földgázzal üzemelő egyéni rendszereknek, ugyanakkor ezek gazdaságossági megítélését nagyban meghatározza a 2013. évi rezsicsökkentés. Így előadásomban részletesen kívánom ismertetni, hogy a rezsicsökkentés következtében kialakult lakossági gázárak hogyan befolyásolják a beruházási kedvet, azok megtérülését, gazdaságosságát.