Az előadás középpontjában álló történeti-szociológiai forrásegyüttes meglehetősen kevés figyelmet kapott eddig a magyar nyelvtörténeti vizsgálatokban, noha tanulmányozása nyelvhasználat-történeti szempontból számos új eredményt hozhat.
A 18. század második felétől hazánkban is egyre népszerűbbé és gyakoribbá váló illemtanok és társalgási útmutatók összegyűjtve és rendszerezve adták közre a korukban érvényes viselkedési és nyelvhasználati szabályokat, voltaképpen a korszak mindennapi életének szinte egészét lefedték. Míg történeti-szociológiai szempontból az illemirodalmi alkotások a társas viszonyok és interakciók társadalomtörténeti kutatásához szolgáltathatnak alkalmas anyagot, addig nyelvészeti szempontból a(z udvarias) nyelvhasználatra vonatkozó reflexióik, előírásaik, metapragmatikai megjegyzéseik érdemesek vizsgálatra.
Az ilyen vizsgálatok tágabb elméleti keretét a nyelvhasználatot diakrón aspektusból vizsgáló történeti pragmatika szociopragmatikai irányzata jelenti (Kádár 2014), szűkebb keretben pedig az illemirodalom nyelvészeti tanulmányozása a történeti udvariasság-/udvariatlanságkutatás érdeklődési köréhez tartozik (Kádár–Culpeper 2010).
Az előadás 19. század végi–20. század eleji, magyar nyelvű illemtankönyvek és társalgási útmutatók példáján mutatja be az illemirodalmat korpuszként használó történeti szociopragmatikai kutatások lehetséges irányát, problémafelvetéseit.
Kádár, Dániel Z. – Culpeper, Jonathan 2010. Historical (Im)politeness. An Introduction. In: Culpeper, Jonathan – Kádár, Dániel Z. eds. Historical (Im)politeness. Peter Lang, Bern. 9–37.
Kádár, Z. Dániel 2014. Historical Pragmatics. In: Chapelle, Carol A. ed., The Encyclopedia of Applied Linguitics. Wiley-Blackwell, Oxford.
