A magyar bankok a válság első időszakában azzal szembesültek, hogy a magyar országkockázat megjelent finanszírozási költségeikben. Ezt a többletköltséget kezdetben a hitelek átárazásával (népszerű névükön az egyoldalú kamatemelésekkel) sikerrel tovább tudták hárítani, és nyereségességük rövid távon fennmaradt. Előadásomban bemutatom, hogy önmagában ez a lépés jelentősen hozzájárulhatott a nemfizetési ráták megnövekedéséhez, és a bankok hosszú távú nyereségességének eltűnéséhez. Modellem szerint a profitmaximalizáló viselkedés a bankok számára - paradox módon - az alapkamat és a devizaárfolyam emelkedésekor a kamatfelár csökkentése lett volna.
