Az Agrárjog részét képezik többek között a mezőgazdasághoz kapcsolódó normák. Közelebbről vizsgálva a közjogi részükkorlátozó szerepet tölt be, a magánjogi területük dologi jogi része, mint statikus, valamint a kötelmi része, mint közvetlen dinamikát hordozó elem alkotja a komplex agrárjogi szabályozás egészét. Ez a komplexitás az agrárágazat társadalom számára is nyilvánvaló speciális összetettségéből ered. Az agrárjogi normarendszer egyik fókuszterületét kétségtelenül a földforgalom és a hozzá kapcsolódó elemek alkotják, mivel a mező- és erdőgazdasági területekMagyarország nemzeti vagyonának közel 26%-át teszik ki, így érthető, hogy a tulajdonviszonyok rendezése kardinális jelentőséggel bír számunkra. Az utóbbi években számos esetben megfigyelhető volt, hogy alkotmánybírósági határozatok vagy jogszabályszöveg módosítások a korábbi tudományos publikációk következtetéseivel összhangot mutattak, ezáltal a tudományos kutatások szerepe meghatározó jelentőséggel bír ezen a téren. A földforgalom során speciális, több jogágon átnyúló, összetett jogértelmezést igénylő esetek is jelentős mértékben előfordulnak. Ilyenpéldául az osztatlan közös tulajdon felszámolása, a termőföldek bírósági árverése, vagy a gazdaságátadás.Tudományos kutatásom során tanulmányozom ezenjogintézmények működését és indokolt esetben de lege ferenda javaslatokkal igyekszek hozzájárulni a jogrendszerünk fejlesztéséhez.
