Bevezetés: Korábbi előadásomban bemutattam, hogy a szerencsejáték reklámok esetlegesen milyen hatással lehetnek a fogyasztásra, ezáltal közvetve kihathatnak-e a problémás szerencsejáték-használati zavar (ICD-11: 6C50 Gambling disorder) kialakulására.
Ismertettem a vizsgálatunk, melynek célja volt, hogy olyan jól megtervezett figyelmeztető üzenet (pl. pozitív átkeretezést használó) hatását teszteljük, ami a felelős szerencsejáték-használat kialakítását segíti elő.
Háttér a tesztelt figyelmeztető üzenetektől egyfajta preventív, illetve intervenciós célú hatást vártunk el a problémás szerencsejáték-használatot tekintve. A kérdés az maradt, hogy ezek a gyakorlatban hogyan használatóak? A jelenlegi reklámzajt hogyan tudnánk ezekkel felülmúlni?
A hagyományos (ATL – Above The Line) médium jelenleg is sok embert elér, azonban ott a hirdetések „kikerülhetőek”, elég csak elkapcsolni vagy kikapcsolni az eszközt, nem megnézni a plakátot. Ezzel szemben az online térben személyre szabottan kapjuk a hirdetéseket szinte minden létező felületen. Hiába a GDPR és a DSA rendelkezések és a büntetések, a reklámok célzottan elérnek bennünket, fogyasztókat.
Módszer és eredmények: Vizsgálatom során annak jártam utána, hogy minimális büdzséből hogyan és milyen felületen lehet elérni minél több személyt a célcsoportból, hogy hatékonyan felhasználhassam a korábbi kutatásom eredményét.
Diszkusszió: az eredményeim vizsgálatában azt találtam, hogy főként a kreatív, rendkívül ötletes megoldások segíthetnek. Ehhez azonban segítségül kell hívni Richard Dawkins mém-elméletét is, hogy olyan üzenetformákat hozzunk létre, amiket az emberek tovább adnak.
*A.I. segítségével készült képi illusztráció
