A közigazgatás szerződéseinek aktuális kérdései

Az előadás témáját a közigazgatás működésével összefüggésben megkötött sajátos szerződések adják. A magyar jogtudományban jelenleg is kérdéses az ilyen kontraktusok megítélése, még a szerződések elnevezésében sem egységes a szakirodalom: megjelenik a közigazgatási szerződés, közjogi szerződés, és közszerződés elnevezés is. Az előadás célja egy rövid áttekintés nyújtása a szerződések e csoportjával összefüggésben felmerülő főbb jogtudományi kérdésekről.
A kiindulópontot a jogválasztás kérdése adja: a szerződés a római jogi hagyományokig visszanyúlóan a polgári jog meghatározó jogintézménye volt. Ezzel szemben az elmúlt évszázadokban egyre jelentősebb módon megjelent a közigazgatás működésében is a különféle szerződések megkötése. A probléma abból fakad, hogy a polgári jogi jogviszonyokat első sorban a felek közötti mellérendeltség jellemzi, a közigazgatási jog esetében pedig az alá-fölé rendeltség. Ezáltal a közigazgatás szerződéseivel kapcsolatban egy meghatározó kérdés, hogy mennyire érvényesül és határozza meg a jogviszony természetét egyik vagy másik jogág előtérbe kerülése.
A jogágak közti választás jelentette kérdés után az előadás következő része a közigazgatás szerződéseinek definiálására fókuszál. Itt a cél annak beazonosítása, hogy az eddigi szakirodalmi diskurzus alapján milyen olyan fogalmi elemeket lehet kiszűrni, amelyek egy koherens és a gyakorlatban is alkalmazható meghatározását adnák a jogviszonyok e csoportjának.
Végül az előadás harmadik része a közigazgatás szerződéseinek magyar bíróságok gyakorlatában való megjelenésére fókuszál. Itt olyan ügyek kerülnek bemutatásra, amelyek esetében egy kulcskérdés volt a szerződések jogági megítélése. A bírósági döntések bemutatásánál elsődleges szempont, hogy milyen előremutató következtetéseket lehet levonni az egyes döntésekben kifejtett jogértelmezésből.