Gazdasági beágyazottság és ipari növekedés: Hálózati modell

Molnár Eszter

Az ipari növekedés kérdése mindig egy égető témakör volt és lesz a közgazdaságtanban. A kutatások gyakran az egyes iparágak egyéni jellemzőiben keresték a növekedés okait, nem pedig a gazdaság összetettségére fókuszáltak. Viszont az iparágak nem elszigetelten fejlődnek, és a növekedés elemzéséhez nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági beágyazottság. Sőt, gyakran csak a gazdasági ágazatok összekapcsoltságából érthető meg a növekedés dinamikája.
Így a hálózatalapú megközelítése új perspektívát kínál. Míg a jelenlegi tanulmányok felismerték a komplexitás és az összefüggések fontosságát a növekedéskutatásban, a hálózati keretrendszert jellemzően csak kiegészítő tényezőként használják a gazdasági modellekben. A gazdasági modellezés előrehaladása azonban teljesen új megközelítések feltárását kívánja meg, ahelyett, hogy a meglévő modelleket fokozatosan módosítaná.
Az ágazatok közti monetáris tranzakcióból felépíthető a nemzetgazdaság teljes termelési térképe/hálózata. Kutatásunk célja annak meghatározása, hogy egy iparág növekedése mennyire magyarázható kifejezetten csak a beágyazottságának a jellemzőivel. Hálózati alapú mérőszámokat használunk, amelyek nemcsak a kereskedelem nagyságát, hanem az iparág nemzetgazdaságra gyakorolt hatását is figyelembe veszik. Ezek a metrikák magukba foglalják a termelési hálózat felépítését és működését, amely releváns megközelítést kínál az ipari növekedéshez.
A hálózati jellemzőket felhasználva azt találtuk, hogy egy szektor termelési hálózatban elfoglalt pozíciója jelentősen befolyásolja gazdasági növekedését. Egy iparág növekedésének csaknem egyharmada kizárólag a termelési hálózaton belüli elhelyezkedésével magyarázható. Következésképpen a termelési hálózaton belüli elhelyezkedés kulcsfontosságú az iparág sikerének megértéséhez. Egy új iparág sikere vagy kudarca 29%-ban azzal magyarázható, hogy milyen kulcsfontosságú pontokon kapcsolódik a sikeres iparágakhoz.
Eredményeink jelentős előrelépést jelentenek a gazdasági és ipari növekedés előrejelzésében. A nemzetgazdasági kereskedelem hálózati megközelítése potenciálisan alkalmazható a nemzeti pénzügy, politika és fejlesztés területén.