Egy képlet fejlődése a XXI. század elvárásai közepette

Siska Andrea
klinikai biokémikus, SZTE Laboratóriumi Medicina Intézet

A vese működési egységének, a nefronnak (1 millió/vese) hármas feladata van: a szűrletképzés, a visszaszívás és a kiválasztás. Ezek eredményeként keletkezik végső soron a vizelet, amely felnőttek esetén napi 1,5-2 liter. A glomeruláris filtrációs ráta (GFR) az egy időegység alatt képződött szűrlet mennyiségét jelenti (normál értéke 180 liter/nap, 125 ml/perc). Maga a GFR egy olyan paraméter, amely információt ad a működőképes nefronok számáról. A GFR meghatározása komplex, időigényes, nehézkes, és a GFR pontos számszerű ismerete nem is lényeges a legtöbb esetben. A vese állapotának felmérésekor általában fontosabb azt tudni, hogy a GFR változik-e vagy stabil. Persze van, amikor fontos a GFR pontos értéke: pl. szűk terápiás ablakú, toxikus gyógyszerek adagolása, vesedonáció stb. esetén. Tehát amikor elegendő a GFR értékének csupán csak a közelítő ismerete, akkor használhatók a több változót is tartalmazó becsült GFR képletek (estimated GFR, röviden eGFR). Az irodalomban megtalálható számos formula olyan paraméterek ismeretét igénylik, mint pl. testsúly, valamilyen metabolit vagy fehérje szérumban mért szintje, életkor, nem, rassz stb.
Előadásomban arról a folyamatról fogok beszélni, amely során az eGFR kiszámításához használt formulák fejlődtek, egyszerűsödtek.