Előadásom tárgya a tanköteles korú gyermekek oktatási intézményi keretekkel összefüggő, de azon kívüli nevelése, szűkebben az állami propagandához kapcsolódó, illetve azt szolgáló ifjúsági szervezetek működése a Horthy-korszakban. Célom e szervezetek jogi keretét feltárni, különös tekintettel az állami kultúrpolitika szerepére és az ideológia hatására ezekben. Az állami kultúrpolitika felől megközelítve a témát elsősorban a korszakot meghatározó magyar-német kulturális együttműködés következményeiből indulok ki, vizsgálva a német-magyar szövetség hatását a magyar gyermekek nevelésében.
A propaganda közvetítésének fontos eszköze volt a sajtó. Ebből kiindulva forrásként a releváns jogszabályok mellett elsődlegesen a sajtóban megjelenő írásokat tárom fel. A magyar kultúrpolitika képviselői – a kultuszminiszterek mellett tanítók, politikusok – a Horthy-korszakban hangsúlyt helyeztek arra, hogy megosszák gondolataikat - amelyek az ifjúság nevelésére is irányultak – a nemzetnevelésről, a magyar kultúrfölényről, illetve az ezekre gyakorolt német hatásokról a baráti országokkal, így rendszeresen publikáltak 1933 és 1943 között német nyelven különböző német lapokban.
Az állami propaganda beleszólása az ifjúság és rajtuk keresztül a családok mindennapi életébe érzékeny terület. A gyermekek ifjúsági szervezeteken keresztüli világnézeti befolyásolása veszélyes következményekkel járhat, így ennek jogi kereteit fontos körültekintően tisztázni és megfelelő biztosítékokat beépíteni a rendszerbe annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az állam túlzott beavatkozása a magánszférába. Manapság is számos társadalmi vita folyik erről a kérdésről, amelyhez jogtörténeti adalékokkal szeretnék hozzájárulni.
