Sajtó

Magyar Nemzet
2005. július 13.
 

Alulfizetettség, nem megfelelő szakképesítés, kevés munkahely - ilyen és ehhez hasonló szavakkal illetik leginkább hazánk kutatás-fejlesztési szféráját a külföldön dolgozó és tanuló fiatal kutatóink, akik az említett körülmények között nem kívánnak munkába lépni, így inkább külföldön maradnak. Ezen problémák megvitatására az a kon­ferencia kívánt platformot teremteni, amelyet 2005. július 8-9. között a Veszprémi Egyetemen rendeztek meg. A konferencián olyan emberek is elmondták tapasztalataikat, akik kutatóként már nem jönnének haza.

Magyar Tudomány
2005. március 1.
 
A Pro Scientia aranyérmesek munkaerőpiaci helyzetének és tudományos életben való részvételének vizsgálatával az volt a cél, hogy egy eddig nem vizsgált területet diplomamunka keretében, kérdőíves adatfelvétellel feltárjunk. Erre igény formálódott az OTDT és a Pro Scientia Aranyérmesek Társasága oldaláról is. Tájékozódva az aranyérmesek sikereiről és nehézségeiről, elhelyezkedésükről és a tudományos életbe való bekapcsolódásukról, hatékonyabban alakítható érdekképviseletük, támogatásuk. Életpályájukat, szakmai karrierjüket a maga teljességében kívántam áttekinteni, ezért a kérdőív a teljes pályafutásra rákérdezett.
Népszabadság
2004. december 19.
 

Mindössze 37 éves, és máris szinte hihetetlen tudományos teljesítmény áll mögötte. Szerzője több mint 300 tudományos publikációnak; 9000 hivatkozással a világ huszonötödik legidézettebb gyógyszertanásza; 11 elfogadott szabadalma van az Egyesült Államokban , a New Jersey Egyetem professzora; egyik alapítója és kutatási igazgatója egy gyógyszerfejlesztő cégnek; valamint felfedezője olyan molekuláris mechanizmusoknak, amelyek alapján új gyógyszerjelöltek születtek. Szabó Csaba a Novofer Alapítvány csütörtökön átadott Gábor Dénes-díjának egyik idei kitüntetettje.

HVG
2004. december 8.
 

A világjárásból hazatérő kevés magyar tudós mintapéldája Dinnyés András (38 éves), aki pénzt-paripát-fegyvert szerzett arra, hogy Gödöllőn létrehozza klónozólaborját, és két tudományoskutatócsoportot is vezessen. Tervei szerint jövőre előállítják az első klónozott állatukat, aztán beindulhat a sorozatgyártás.

Népszabadság
2004. szeptember 30.
 

A világon egyedülálló az a rendszer, amit az ELTE TTK-n működő Algernon-csoport kutatói fejlesztenek a számítógépes egeret használók finom mozgásainak vizsgálatára. A kutatók szerint a digitális írástudás korában az egér mozgatásának vizsgálata adhatja meg azt az ismeretet, amit a grafológusok a kézírás szerzõjének személyiségérõl szereznek.

Oldalak