Az első nap (október 08., csütörtök) 8 előadást hallhattuk és vitathattuk meg az ünnepélyes megnyitó előtt. Az Emberek, növények szekcióban betekintést nyerhettünk az in vitro szőlőnevelés és a DNS szerkesztés rejtelmeibe, valamint a napjainkat érintő Covid-19 élelmiszer-biztonsági vonatkozásairól is kaphattunk egy összefoglaló képet. A szekciót a nanorészecskék világával zártuk, és megtudhattuk, hogy az ezüst-ionok felhasználása gyógyászati hatékonyságuk ellenére is tartogathat nem kívánatos felhalmozódást az ökoszisztémában. A biológiai- és kémiai tudományokat követő Sport és játék szekcióban is hasonlóan izgalmas és új információkat hallhattunk, például e pandémia és a stressz levezetésének egy lehetséges eszköze, a futás összefüggésével kapcsolatosan. Azt is megtudhattuk, hogy a sport jótékony hatással van a tipikus fejlődésű és a sajátos nevelési igényű tanulókra egyaránt. Utóbbiak körében ráadásul még fontosabb a megfelelő testmozgás, amit sok esetben nem is olyan könnyű kivitelezni, de megfelelő kreativitással és odafigyeléssel még ilyen akadályok is legyőzhetőek. Az idei sportpszichológiai előadás fő fókusza a társasjátékokon, játékokon keresztüli csoportépítésen volt. Ezzel betekintést nyerhettünk abba, hogy a magyar női tőr válogatott hogyan szerzett olimpiai kvótát csapatban úgy, hogy megelőztek olyanokat, akik a világranglistán előttük voltak. A szekciót záró előadás megvilágította a szerencsejátékokkal kapcsolatos veszélyekre (mint például a szerencsejáték-függőség kialakulása) való hatékony figyelemfelhívás kihívásait és a szerencsejátékkal kapcsolatos reklámok problematikáját is. A szekció befejeztével a konferenciát az ünnepélyes megnyitóval folytattuk.
A megnyitót Szives Márton Gábor és fúvósai vezették fel
A megnyitón rövid beszédet mondott dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla, a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának elnöke, aki köszönetet mondott a szervezőknek és a házigazdának. Ezt követte dr. Földesi Péter professzornak, a Széchenyi István Egyetem rektorának köszöntője. Ebben kiemelte, hogy Győr városa és az egyetem mindig is jó kapcsolatot ápolt, a helyieknek is fontos a tudományos munka. Kiemelte, hogy örül, hogy a járvány ellenére, ha csak így, online formában is, de megtartjuk a konferenciát. Illetve a háta mögötti hajókormányról elmondta, hogy helyi hagyományként van az irodájában és a benne lévő idézet „Habár felül a gálya és alul a víznek árja, azért a víz az úr” (Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger) segíti őt a munkájában. Őt követte dr. Szendrő Péter Tanár Úr, az OTDT elnöke, tiszteletbeli tagunk. A beszédében méltatta a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságát és az OTDK régóta fennálló intézményét és hagyományait. Habár a technika ördöge nem aludt, szerencsére dr. Cziráki Szabina, az OTDT titkára (és szintén tiszteletbeli tag) a segítségére sietett úgy, mint bármely OTDK versenyző esetében is szokta. A megnyitót dr. Konczosné Szombathelyi Márta professzor asszony, a Széchenyi István Egyetem TT, TDT elnöke zárta és egyben fel is konferálta a plenáris előadókat.
Idén a plenáris előadóink dr. Rechnitzer János közgazdász, egyetemi tanár, regionális kutató, a Magyar Regionális Tudományi Társaság tiszteletbeli elnöke és dr. Bokor József villamosmérnök, egyetemi tanár, a SZTAKI, tudományos igazgatója, a University of Minnesota kutatóprofesszora és a Széchenyi István Egyetem Járműipari kutatóközpont vezetője voltak. Előadásaik révén kimagasló szakmai munkájukból kaphattunk egy kis ízelítőt.
Rechnitzer János a magyar nagyvárosok fejlődésének sajátosságairól és az elmúlt száz év városfejlődési politikájáról mesélt, kiemelve a legutóbbi közel húsz év érdemeit. Megtudhattuk tőle azt is, hogy a vidéki és városi lét jelentős átalakuláson megy keresztül majd, köszönhetően a távmunka nyújtotta lehetőségeknek.
Ezt követően Bokor József az önvezető járművek technikai kihívásairól és azok lehetséges megoldásairól beszélve is szintén jelentős változásokról mesélt, ami a közlekedésben várható. A kérdéseknél kitért ennek a katonai vonulatára is. Mindkét előadás megmutatta, hogy egy új korszakhoz közeledünk, ami lehet nagyon izgalmas is.
A hallottakat nem csak az előadások között, hanem a nap végén is megvitattuk. Köszönhetően annak, hogy a Let’s Meet felület a konferencia ideje alatt végig nyitva volt. Itt lehetőség nyílt arra, hogy nem csak egymás munkáját, hanem egymást is jobban megismerjük. Ezek során pedig ismét megmutatkozott, hogy mennyi kapcsolat van egy-egy látszólag teljesen különböző tudományterület között (pl. a fáziskontraszt mikroszkóp és az üzemanyagszűrő esete). Az is szóba került, hogy a tehetséggondozás és a tudományos és művészeti utánpótlás kinevelése és milyen fontos. Ezért is tartjuk jelentősnek itt is megemlíteni, hogy az OTDK versenyeknek nem a verseny a célja, hanem az, hogy a közös érdeklődésű, kutatás iránt elhivatott fiatalok egymást és egymás témáit megismerve közös gondolkozásba, közös munkába kezdhessenek.
Második nap
Esemény kezdete: 2020. október 09. 8 óra 30
A konferencia második napján (október 09., péntek) folytattuk az előző napi plenáris előadások közeli jövőt érintő kérdéskörét a Napjaink kihívásai szekcióval. Kezdtük rögtön napjaink egyik legégetőbb problémájának, a globális felmelegedésnek egyik fontos megoldási elemével, a megújuló energiatermeléssel, azon is belül a napelemparkokkal. Ezután a Covid–19-járvány által még inkább fontossá váló témakört, a munkanélküliség kezelésének lehetőségeiről volt szó. A virtuális és fizikai téren tartott rendezvények közötti különbségeket és néhány virtuális platformot bemutató előadás pedig nem is lehetett volna aktuálisabb, hiszen ezt most saját magunk is megtapasztalhattuk. Szintén fontos volt a sok egészségügyi adat feldolgozásáról és gyakorlati alkalmazhatóságáról, valamint ezen adatok védelméről is szót ejtő előadás.
Ezután tematikailag alapvetően az állam- és jog-, valamint a társadalomtudomány uralta a napot, mert a következő két szekcióban a Régi jog és az MI, robotok és az ember ezekből a tudománykörökből hallhattunk előadásokat. Az Árpád-házi jogtörténelemmel, Szent László és fiának, Könyves Kálmán királyoknak a királyi jogait mutatták be. Ezután egy 19. századi kinevezett bíró bőrébe bújva hozhattunk az életéről jogi követkeményekkel is járó döntéseket. Ez az igazán interaktív előadás rendkívül regényes módon mutatta be számunkra a korabeli törvényeket és bírói etikus viselkedést. Ezután, maradva a 19. századnál, az osztrák-magyar monarchiabeli nemzetiségek jogairól és nyelvük, kultúrájuk megőrzésének jogairól és ezeknek a védelméről volt szó. Maradva a dualizmusban, az állami gyermekvédelem korabeli életébe is betekintést nyerhettünk a jogtörténeti elemző előadásban. Ezt követően, a szekció zárásaként a Tanácsköztársaság rövid és viharos korszakában működő baranyai iskolák életébe tekinthettük be, kiemelve az iskolák államosítása okozta helyzetet és azok hatását a Horthy-korszakban. Így képet kaphattunk arról, hogy miért támogatták tanárok a Tanácsköztársaság iskolai államosítását és oktatási politikáját, valamint ennek későbbi következményeiről.
Az ebédszünet után pedig a jövőt egyre inkább predesztináló kérdéseket boncolgattunk. Megtudhattuk, hogy egy cégnél vagy szervezetnél a mindennapi munkával kapcsolatosan egy algoritmus hiába ad helyes útmutatást, ha nem bízunk benne és nem fogadjuk meg a „tanácsát”. Ennek a bizalomnak a növelése nem könnyű, és szervezetenként más és más megoldást kíván. Ezután rögtön górcső alá is vettük, hogy az ilyen algoritmusoknak, mesterséges intelligenciáknak (MI) és robotoknak milyen jogai lehetnek (mit érdemes/kell jogilag szabályozni), illetve ezek milyen kihívásokat támasztanak akár a szerződési jog tekintetében. Arról is beszéltünk, hogy ezek az MI-k akár a jogi döntéshozatalban is segíthetnek és az Amerikai Egyesült Államokban, valamint Kínában a gyakorlatban is kísérleteznek már ilyen megoldásokkal. Illetve a békéltető testületi eljárások esetein bemutatva a már meglévő rendszerek, online technológiák bevezetésének jogi kihívásairól hallhattunk, mind a jogászok mind a jogi szolgáltatásokat igénybe vevők oldaláról.
A második nap konferencia programjának lezárásaként, a közgyűlés előtt, a Nyelvi és irodalom szekció előadásai következtek. Megdöbbentő volt látni, hogy a 2011-es norvégiai terror és tömeggyilkosság hogyan jelenik meg a kortárs norvég irodalomban, milyen módon emlékeznek rá. Ezután kicsit derűsebb témában a csángó sziszegész (elnézést, sziszegés) nyomait követhettük. A szekciót a beszéd hangzásának, egyéni jellemzőinek megismerésével zártuk. Kiderült, hogy a hangzó beszéd alkalmas lehet neurodegeneratív elváltozások diagnosztizálására is. De azt is megtudtuk, hogy a mélyebb hangú beszédet tiszteletteljesebbnek tartják, így ezt akár egy tisztség megválasztásakor is fel lehet használni. Ez azért is volt különösen aktuális a számunkra, mert az előadást a PSAT Közgyűléssel folytattuk, ahol tisztújításról is döntenünk kellett.
Közgyűlés
A PSAT Közgyűlést 17:00-19:00 óra között a Zoom Meeting felületen rendeztük. A Társaság tagjai betekintést nyerhettek többek közt a Társaság anyagi helyzetébe, költségvetési tervébe. A vezetőségben egy jelentős tisztújításra került sor az elkövetkező 2 évre vonatkozóan: az Elnökségben Bugyik Edina és Nagy Noémi helyét Szives Márton és Személyi László; a Felügyelőbizottságban pedig Személyi László és Kolossa Sándor helyét Miskolczi Christina és Hohmann Balázs vette át. A 2022. évi PSAK helyszínét és főszervezőjét egyelőre nem tudtuk kijelölni.
Borozgatás és vacsora kicsit másként
A közgyűlést követően visszatérve a Let’s Meet felületre fakultatívan szerét ejtettük egy közös vacsorának és bor- vagy egyéb ital kóstolásának is. Ezzel igyekeztünk pótolni a magunk lehetőségeihez mérten az ilyen rendezvényeken hagyományos ünnepi fogadást. A kialakult beszélgetésnek, mókázásnak nagyszerű keretet és irányt adott Korsósné Delacasse Krisztina érmes társunk előadásában a már korábban bemutatott virtuális szcenárió folytatása, amelynek során egy 19. századi bíró helyébe és kalandjaiba képzelhettük magunkat. Egybehangzó véleményünk szerint egy ilyen jellegű interaktív opcionális programot érdemes lehet a jövőben akár egy Kutatók Éjszakáján is bemutatni tudománynépszerűsítő programként. Illetve Karácsony-Pálfi Xénia meglátását is csak támogatni tudjuk, miszerint egy online konferencián eleve betervezünk egy ilyen jellegű előadást/programot, mert jó alternatíva lehet az élőben egyébként véletlenszerűen kialakuló csoportos eszmecserék (a konferencia „zsizsegés”) pótlására. Utóbbira online térben nem nagyon van lehetőség anélkül, hogy kiscsoportos chat-szobákra osztódna a beszélgetni vágyó társaság; természetesen ez sem lenne elvetendő módszer.
Harmadik nap
Esemény kezdete: 2020. október 10. 8 óra
A konferencia harmadik napját (október 10.) a Régen történt szekció előadásai nyitották; amelynek nyomán szinte világ körüli útra indulhattunk. Hiszen volt szó többek közt az 1956-os melbourne-i olimpiánról, a koreai szerzetesek dilemmáiról (házasság vagy cölibátus), a Robert Whitehead nevéhez kötődő torpedógyártásról, a világháborús katona-tanulók problémáinak megoldásáról és a Széchenyi Fürdő tervezéstörténetéről. A szekcióelőadások befejezéseként a Kisállatokkal a tudományban szekció két előadásában az idegtudományi (viselkedés zavarok és szorongásos kórkép) kutatások módszereibe kalauzoltak el minket. A konferencia zárásaként a Művészeti szekcióban Szives Márton marimba koncertjét hallgathattuk meg – magyarázatokkal fűszerezve.
Végül, ha nehezen is, az online felületen hosszas beszélgetést követően, de búcsút kellett mondanunk egymásnak. Örültünk, hogy tudtunk találkozni, még ha csak így, ilyen formában, olyan igazi 21. századiasan is.
Összegzés és zárás
Összegezve a tapasztalatokat elmondható, hogy a XV. PSAK online is ugyanazt a szakmai színvonalat és látókört tágító jelleget képviselte – köszönhetően az érdekes témáknak és nagyszerű előadásoknak –, mint élőben. Mindenesetre reméljük, hogy a következő konferencián már személyesen tudunk jelen lenni, beszélgetni; nem csak a kamerán keresztül!
Külön köszönetet szeretnénk még mondani itt a konferenciacsomagért, amiben egy kimosható, PSAT-logós maszk és PSAT logós kézfertőtlenítő mellett egy PSAT logós vászonszatyor is volt. Így nem csak a jelenre, hanem a fenntartható jövőre is gondolunk. (Köszönet még a Széchenyi István Egyetemnek az egyetemüket ismertető anyagért és a remek tollakért is).
Karácsony-Pálfi Xénia és Hörömpöli Ádám
