Sajtó

Alulfizetettség, nem megfelelő szakképesítés, kevés munkahely - ilyen és ehhez hasonló szavakkal illetik leginkább hazánk kutatás-fejlesztési szféráját a külföldön dolgozó és tanuló fiatal kutatóink, akik az említett körülmények között nem kívánnak munkába lépni, így inkább külföldön maradnak. Ezen problémák megvitatására az a kon­ferencia kívánt platformot teremteni, amelyet 2005. július 8-9. között a Veszprémi Egyetemen rendeztek meg. A konferencián olyan emberek is elmondták tapasztalataikat, akik kutatóként már nem jönnének haza.

Mindössze 37 éves, és máris szinte hihetetlen tudományos teljesítmény áll mögötte. Szerzője több mint 300 tudományos publikációnak; 9000 hivatkozással a világ huszonötödik legidézettebb gyógyszertanásza; 11 elfogadott szabadalma van az Egyesült Államokban , a New Jersey Egyetem professzora; egyik alapítója és kutatási igazgatója egy gyógyszerfejlesztő cégnek; valamint felfedezője olyan molekuláris mechanizmusoknak, amelyek alapján új gyógyszerjelöltek születtek. Szabó Csaba a Novofer Alapítvány csütörtökön átadott Gábor Dénes-díjának egyik idei kitüntetettje.

A világjárásból hazatérő kevés magyar tudós mintapéldája Dinnyés András (38 éves), aki pénzt-paripát-fegyvert szerzett arra, hogy Gödöllőn létrehozza klónozólaborját, és két tudományoskutatócsoportot is vezessen. Tervei szerint jövőre előállítják az első klónozott állatukat, aztán beindulhat a sorozatgyártás.

A világon egyedülálló az a rendszer, amit az ELTE TTK-n működő Algernon-csoport kutatói fejlesztenek a számítógépes egeret használók finom mozgásainak vizsgálatára. A kutatók szerint a digitális írástudás korában az egér mozgatásának vizsgálata adhatja meg azt az ismeretet, amit a grafológusok a kézírás szerzõjének személyiségérõl szereznek.