Ezt követően Angliában, valamint Szöulban tanult, majd Magyarországra visszatérve 2004-től az ELTE Művészettörténeti Intézetében dolgozott tudományos munkatársként. Tanított a University of London művészettörténetrégészet szakán, a londoni Sothebys Institute-ban, valamint a szöuli Yonsei Egyetemen. 2009 óta az ELTE Távol-Keleti Intézetében, az újonnan megalapított Koreai szakon dolgozik docensként, kelet-ázsiai művészetről tart előadásokat és szemináriumokat Magyarországon és külföldön egyaránt. A Pro Scientia Aranyérmet 1999-ben nyerte el.
Mecsi Beatrix Szentből játékbaba?! c. előadásán a Daruma-baba nyomát követtük végig, s meg sem álltunk Japánig. Darumával, a japán keljfeljancsival Japán-szerte számos alakban találkozhat a látogató, ám sajátos jegyei mindig megegyeznek. Se lába, se szeme, de újkorában még a szembogara is hiányzik! A Daruma-baba amellett, hogy a vallási élet, a közmondások világának mindennapos résztvevője, a politika világának közkedvelt alakja is. Daruma eredetileg a japán zen buddhizmus vallásalapítójának, Bodhidharmának a rövidített neve. A szent alakja köré számos legenda szövődik, például hogy egy dél-indiai király fia volt, aki a 6. században érkezett Kínába egy nádszálon átkelve a Jangce-folyón, vagy hogy a Shaolin-kolostornál kilenc éven keresztül nézte a falat (ez a híres falmeditáció). Itt fogadta későbbi tanítványát, aki három nap és három éj hasztalan várakozás után úgy hívta fel magára Bodhidharma figyelmét, hogy levágta a bal karját. Bodhidharmát tartják a Shaolin-kungfu alapítójának, sőt, a teaivás szokásának elterjedését is sokan az ő nevéhez kötik.
Mecsi Beatrix számos példát mutatott be Daruma képzőművészeti ábrázolásaiból és a japán mindennapi életben betöltött szerepéről; ezzel szemléltetve azt a több százéves folyamatot, ahogy a szent alakja az idők során fokozatosan popularizálódott, s végül játékbabává alakult át. A Daruma-baba ma már a japán tömegkultúra szerves része, számos babona lengi körül. Alkalmazzák himlő ellen (a Darumához társított állhatatosság elősegíti a gyógyulást), az elpusztított selyemhernyók kiengesztelésére, vagy éppen a termékenység elősegítésére. Japán-szerte tartanak Daruma-vásárokat, vannak kifejezetten Darumának szentelt templomok és emlékhelyek, ábrázolása megjelenik a vasútállomások falán, de még a hóembert is hó Darumának hívják.
A Daruma-babához kötődő egyik legérdekesebb szokás — az ún. szemberajzolás — megmagyarázza, miért nincs szeme az újonnan vásárolt babának. Daruma egyik szembogarának berajzolásakor kívánni kell valamit, s a másikat csak akkor lehet berajzolni, ha a kívánság teljesült. A szemberajzolás rítusán keresztül Daruma még a politikai életbe is beszivárgott: Daruma szemét a politikai választások nyertese nagy nyilvánosság előtt rajzolja be (ez a győzelmi vagy választási Daruma).
Az előadás után a játékos kedvű közönség saját kezébe vehette, kipróbálhatta azokat a tárgyakat, amiket Beatrix hozott nekünk. Legnagyobb sikernek talán a Daruma otoshi örvendett, ami egy öt korongból álló oszlop Daruma fejével. A játék lényege, hogy úgy kell a legalsó korongot kiütni egy kis fakalapács segítségével, hogy az oszlop ne dőljön fel. Ezen kívül láthattunk Daruma alakú kulcstartót, dobókockát, kiugró szemű Daruma-babát, Daruma képét ábrázoló fatáblákat, s természetesen magát a fából készült babát számtalan alakban.
Mecsi Beatrix előadása szórakoztató módon, a Daruma babán keresztül nyújtott bepillantást a távol-keleti emberek gondolkodásmódjába, életébe. Az előadást megkoronázó játék után mindenki vidáman ment haza, ráadásul egy olyan területről szerezhetett ismereteket, amely az európai embertől talán idegen, Japánban viszont a mindennapok része, tehát feltétlenül jó tudni róla.
Nagy Noémi
