Munkája mellett a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett PhD fokozatot a működési kockázat mérése és kezelése témában. Ezt megelőzően a Bankárképző tanácsadójaként dolgozott. 2005-ben kapott Pro Scientia Aranyérmet a közgazdaságtudomány területén folytatott kutatási munkájáért, OTDK eredményeiért. Saját elmondása szerint jegybanki munkája a kilátóról való kitekintéshez hasonlít: míg korábbi munkája során megismerhette az üzleti szféra mikrojelenségeit, addig a Magyar Nemzeti Bankban széleskörű rálátása nyílik a gazdasági folyamatokra a közjó érdekében tevékenykedve.
A séta utána Homolya Dániel Jegybank és pénzügyi stabilitás: Hogy kerül a gömböc az asztalra? címmel tartott előadást. Bevezetésként rávilágított arra, hogy a pénzügyi stabilitás csak az utóbbi időkben került az érdeklődés homlokterébe. Ezt megelőzően a jegybankok elsődleges funkciójának a monetáris politikát, azaz a pénz- és hitelkereslet/—kínálat befolyásolását tekintették, amely az árstabilitás biztosítását hivatott szolgálni. Ennek hatása az átlagember életére kézenfekvő, hiszen ha a pénz vásárlóértéke gyengül, az hosszú távon a pénzügyi rendszer és a gazdasági élet iránti bizalmi deficithez vezet.
A Google Trends eszközét használva jól nyomon követhető, hogyan irányította a pénzügyi stabilitásra a figyelmet a 2007 óta tartó pénzügyi és gazdasági válság. Maga a pénzügyi stabilitás a Magyar Nemzeti Bank definíciója szerint olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer, azaz a kulcsfontosságú pénzügyi piacok és a pénzügyi intézményrendszer ellenálló a gazdasági sokkokkal szemben, és képes zökkenőmentesen ellátni alapvető funkcióit: a pénzügyi források közvetítését, a kockázatok kezelését és a fizetési forgalom lebonyolítását.
A pénzügyi stabilitás jó analógiája a Gömböc, azaz a két magyar tudós, Domokos Gábor és Várkonyi Péter által feltalált első ismert homogén test, melynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. A pénzügyi rendszernek is van egy stabil és egy instabil egyensúlyi pontja, amelyet a szakirodalom nem bankroham vs. bankroham egyensúly-nak nevez. A jelenség a befektetők viselkedésére vonatkozik, akik előzetes elvárásaiknak megfelelően vagy bent tartják vagy kiveszik a pénzüket a bankokból, egyes befektetési formákból ezzel adott esetben komoly pénzügyi válságot előidézve.
A pénzügyi stabilitás többféleképpen mérhető, attól függően, hogy a problémák milyen szinten merülnek fel. Nem mindegy ugyanis, hogy egyedi intézmények és piacok problémáiról beszélünk-e, amelyek nincsenek hatással a teljes rendszerre, avagy több intézmény problémáiról, amelyek nem egyértelmű vagy egyértelmű rendszerszintű hatással bírnak (utóbbi esetre példa a likviditási kockázatok kezelhetetlensége). Általánosságban leszögezhető ugyanakkor, hogy a pénzügyi stabilitást nem lehet egyetlen indikátorral mérni. Egy pénzügyi rendszerrel szemben alapvető elvárás, hogy rövid és hosszú távon egyaránt fizetőképes legyen (tehát bármikor ki tudjunk venni egy adott összeget az automatából, ugyanakkor a bank eszközei érjenek többet, mint a forrásai). Ezek kockázati mutatóit egy jó mérőeszköznek egyaránt meg kell jelenítenie. A mérés során ezen kívül számtalan kihívással szembesülünk, főként az előrejelezhetőség (a piacok kiszámíthatatlansága), a kontrollálhatóság (mi befolyásolja a piacok stabilitását), az ellenállóképesség és a hatékonyság közti átváltás (verseny), valamint az időinkonzisztencia (rövid távú költségek vs. hosszú távú előnyök) területén.
A Magyar Nemzeti Bank saját definíciója alapján méri a pénzügyi stabilitást, azaz külön indexek segítségével vizsgálja a gazdasági sokkok (pl. árfolyamsokk, kamatsokk, foglalkoztatottság-sokk) erejét, ezek hatását a pénzügyi rendszerre (ellenállóképesség), valamint az ún. ciklikusságprociklikusság jelenségét (azaz mennyire képes a pénzügyi rendszer zökkenőmentesen ellátni a feladatait). A pénzügyi stabilitást nemcsak a jegybank tudja befolyásolni, ugyanis az egyre komplexebb pénzügyi piacokon fontos szerepet kap a privát szereplők kockázatkezelése, a piac fegyelmező ereje, a közszektor felügyeleti funkciói, a válságkezelés és válságmegoldás eszközei is. A jegybank monetáris politikáján keresztül is tudja befolyásolni az pénzügyi stabilitást, hiszen az infláció az egyik legfontosabb, pénzügyi instabilitást kiváltó tényező: a magas infláció és a nagyfokú áringadozás, a hitelező és a kölcsönfelvevő közötti információs aszimmetriák akadályozhatják a források hatékony allokációját.
Homolya Dániel rendkívül izgalmas, hétköznapi példákkal alátámasztott, a laikus közönség számára is jól érthető módon mutatta be a napjaink gazdaságát érintő talán legfontosabb kérdést, a pénzügyi stabilitás jelenségét. Akinek az előadás nem elégítette ki a kíváncsiságszomját, annak kérdéseire a program végén az előadó készségesen válaszolt. Homolya Dániel végső üzenete rendkívül tanulságos: a jegybank pénzügyi stabilitással kapcsolatos politikájának házát sziklára és nem homokra kell építeni.
Nagy Noémi