A Megvalósult álmok — Aranyérmesek a tehetségekért c. rendezvénysorozat ötödik előadója a tőzsdei robotok készítésének rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket. Radnai Márton a pénzügyi kockázatkezeléssel és jelentéskészítéssel kapcsolatos szoftverfejlesztéssel, valamint banki tőkeszabályozással foglalkozó Ramasoft Adatszolgáltató és Informatikai Zrt. székhelyén fogadott bennünket, amelynek 2005-től vezérigazgatója. A helyszín egyben a PSAT székhelye is, így a résztvevők egyúttal azt is láthatták, hol ülésezik a társaságot működtető ügyvivő testület.
A Ramasoftot Radnai Márton kft formájában alapította 1997-ben, s a cég azóta töretlenül halad előre. Első szoftverüket, a Varitront 1999-ben dobták piacra, 2002-ben hetedik helyezést értek el a Deloitte Fast50, azaz a közép-európai régió legdinamikusabban fejlődő vállalkozásait feltüntető listán. 2003-2008 között számos nemzetközi projektben vettek részt Szlovákiában, Bulgáriában és Szerbiában, 2008-ban pedig létrehozták a netfolio.hu befektetési tanácsadói portált, amelyet magánszemélyek és tanácsadók is előszeretettel használnak. Úgy tűnik, Radnai Márton azon tehetséges aranyérmesek közé tartozik, akinek az álma tényleg valóra vált. Saját elmondása szerint ehhez már csak az hiányzik, hogy a céget bevezessék a tőzsdére — ennek megvalósítását 2020-ra tűzte ki.
Az Aranyérmesek a tehetségekért sorozat keretében Gergő a Gutenberg-galaxis végnapjai c.Az üzleti sikerekért Radnai Márton keményen megdolgozott. Tehetségével már nagyon korán kitűnt kortársai közül: Radnai pajtás 1986-ban harmadik helyezést ért el a Budapesti Úttörők II. Számítástechnikai Találkozóján rendezett elméleti vetélkedőn; 1988-ban harmadéves gimnazistaként szerepelt a Mitiők c. műsorban. 1995-ben végzett a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, 1992-1996 között a nívós Rajk László Szakkollégium tagja volt. 1991-ben egy évet inaskodott az USA-ban: Apple-t programozott már akkor, amikor erről Magyarországon még nem is hallottak; az édesanyja közreműködésével egy díjnyertes számítógépes játékot is kidolgozott. PhD-fokozatát 2003-ban a határidős indexpiacok éréséről írta. 1995-ben kapott Pro Scientia Aranyérmet.
A PSAT felkérésére tartott előadásában Radnai Márton a tőzsdei robotokról mesélt nekünk. Maga a robot kifejezés 1921-ből, Karel Čapek cseh írótól származik (regényében szerepel a R.U.R. Rossums Universal Robots nevű, robotokat gyártó cég). A fogalmat Isaac Asimov tette közismertté 1942-ben, aki megalkotta a robotika 3 törvényét. A mesterséges ember megteremtésének vágya ennél sokkal régebbi, gyakorlatilag végigkíséri az emberiség történetét, és a művészetnek is közkedvelt témája, ahogyan azt Radnai Márton különböző filmekből vett jelenetekkel illusztrálta.
Azt, hogy hogyan is néz ki egy robot, mindenki el tudja képzelni: általában egy ember alakú, de gépszerű dolgot látunk magunk előtt, aminek van keze-lába, mozog és géphangon beszél. Radnai Márton be is mutatott nekünk egy ilyet. Vajon ilyenek a tőzsdei robotok is? Nos, nem igazán. A laikusok számára talán kiábrándító, de egy tőzsdei robot nem más, mint egy számítógépes program, amelynek funkciója, hogy önállóan, emberi beavatkozás nélkül kereskedik a tőzsdén. Az első tőzsdei robotok a nyolcvanas évek végén készültek, ekkor még csak bizonyos kockázatcsökkentő fedezeti ügyletek megkötése céljából. Jelentős térnyerésük 2007 körül kezdődött az elektronikus kereskedés, majd az internet térhódításának köszönhetően. Ma már a tőzsdei forgalom mintegy felét a tőzsdei robotok teszik ki, és akár egy kisbefektető is alkalmazhat tőzsdei robotot.
Radnai Márton bemutatta a tőzsdei robotok fő típusait (trendkövető, átlaghoz visszahúzó, arbitrázst és statisztikai arbitrázst végző, árjegyző), majd ismertette a Ramasoft Zrt. Marketron elnevezésű árjegyző szoftverét. Hogy mindez hogyan is néz ki a gyakorlatban, azt az előadás specialitásaként Radnai Márton kollégája, Barkóczi Balázs élőben mutatta be nekünk szimulált tőzsdei tranzakciók végrehajtásán keresztül, majd készségesen válaszolt a lelkes közönségtől rá záporozó kérdésekre. Amíg az izgalmas bemutató okozta sokkból ocsúdtunk, Radnai Márton előadása zárásaként a tőzsdei robotok szabályozásáról mesélt. A tőzsdei robotok megjelenésének ugyanis nemcsak pozitív, hanem negatív következményei is vannak, ezért működésüket a piac szabályozni törekszik. A tőzsdei robotok előnye, hogy növelik a likviditást, a könyvek mélységét, valamint csökkentik a kereskedés költségét, veszélyük viszont, hogy az emberi vagy gépi hibák öngerjesztő negatív folyamatokat indítanak el (a gépek a hibát információnak tekintik), így a piac instabillá válik. Ennek drámai példája volt a 2010. május 6-i Flash crash, vagy a 2012. augusztus 1-i Knightmare, amely röpke két óra leforgása alatt a Knight Capital cég csődjéhez vezetett.
Radnai Márton érdekes és színvonalas előadása valódi frissítőként hatott a májusi hőségben. A kis legórobotot ugyan senki nem vihette haza, de mindenki hasznos információkkal gazdagodott a tőzsde titokzatos világáról. Akinek érdeklődését felkeltették a tőzsdei robotok, az másnap megtekinthette az Algoritmikus Kereskedés Kuriózumai c. kiállítást a Trafóban, akinek pedig tudásszomját az előadás nem elégítette ki, az a netfolio.hu-n folytathatja a böngészést.
Nagy Noémi
