Hanczár Gergely 1993-2009 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem számos karán tanult (informatikai, természettudományi, pedagógiai és pszichológiai, társadalomtudományi, bölcsészettudományi kar), és a legtöbb helyen végzett is valamit, hogy aztán egy éles váltással a könyvkiadásnál kössön ki. Persze részese maradt a hazai kutatói közéletnek, bár elsősorban nagyvállalati kutatásfejlesztési tanácsadással, start-up tanácsadással és innovációmenedzsmenttel foglalkozik. Pro Scientia Aranyérmét a neveléstudományok területén végzett kutatásaiért 1999-ben nyerte el, PhD fokozatot szintén neveléstudományokból szerzett. Amióta a szó szoros értelmében üzleti vizekre evezett, tudományos tevékenységet nemigen folytat. Ugyanakkor a kétévente megrendezésre kerülő PSAT Konferenciákon rendszeresen részt vesz, és rendhagyó előadásaival üde színfoltként gazdagítja a programpalettát (a 2012-es szegedi PSAK-on például az Innovációistenről, egy kortárs neoprimitív hitvilágról beszélt). A társaság közéletének is oszlopos tagja, érmes társait szívesen látja vendégül a Kláris Irodahajón tartott házibulikon.
Az Aranyérmesek a tehetségekért sorozat keretében Gergő a Gutenberg-galaxis végnapjai c. előadásában a nyomtatott könyv tündökléséről és bukásáról, valamint a könyvkiadással kapcsolatos sajátos filozófiájáról mesélt. Elsőként bemutatta, hogyan vált a könyv, az olvasás az emberek hétköznapjainak részévé. Mint minden gondolatát, ezt is kozmikus távolságból kezdte megvilágítani. Szerinte már ezer évvel ezelőtt is létezett egyfajta audio-vizuális élményt nyújtó elődje a tévének, amit templomnak hívtak. Nem csoda, hogy a mai lakások tévészobájának elrendezése leginkább a kápolnák és az abban lévő oltárok elrendezésére hasonlít leginkább - tartja Gergő. A freskók ábrázolásai és feliratai a misén elhangzott énekekkel és a szertartási szövegekkel együtt egyfajta multimédiás élményt nyújtottak a kor emberének. Ezen kultúra előállítója az írástudó szerzetesek mikroközössége volt, akik ezáltal teljesen elhatárolódtak a tömegek világától.
Az első éles váltás a könyvnyomtatás megjelenése volt, amelynek köszönhetően a könyv a szélesebb tömegek részére is elérhetővé vált. Annak eldöntése azonban, hogy kik írhatnak és mit, még egy jó ideig egy szűk réteg privilégiuma maradt.
Gergő a második nagy lépésnek a ponyva feltalálását tartja a 20. század elején (amivel egyébként kb. 200 évet téved). Innentől kezdve a hangsúly nem a könyv tartósságán, hanem olcsóságán van. A könyv valódi tömegcikké válik. Már az 1800-as évek elejétől el lehet hasalni a strandon egy könyvvel, és ott lehet hagyni annak félelme nélkül, hogy ellopják. Nemcsak az olvasás, de vele együtt az írás kultúrája is megváltozik, de még mindig a szakma avatott nagyjai döntik el, hogy ki a jó író és ki nem.
Az olvasás történetében a harmadik áttörés napjainkban következett be a közösségi portálok megjelenésével. Egy olyan új kommunikációs kultúra teremtődött, amely félig képi, félig írott formát ölt. Ma már a napi történéseket is írásban osztjuk meg egymással, blogot vezetünk, chatelünk, megjelentek az e-bookok; nem csoda, hogy a mai gyerekek sokkal többet olvasnak, mint a korábbi generációk ifjai. Az elektronikus könyvpiacon demokrácia uralkodik: bárki írhat és ír is, már anyagi belépési korlát sincs (legalább is Európában), a cenzúra gyakorlatilag megszűnt. Ugyanakkor a nyomtatott könyvekből eladott példányszám évről évre csökken. (Magyarországon egy átlagos könyvből összesen kb. 2000 példányt adnak el.) De nemcsak az olvasás, hanem a multimédia-fogyasztás is megváltozott: a YouTube-ra feltöltött, néha kifejezetten rossz minőségű kisvideók a digitális örökkévalóság-ba belépve olyan nézettséget érnek el, amit semmilyen más csatornán keresztül nem lehetne.
Hanczár Gergely az Underground Kiadót a könyvkiadás YouTube-jának tartja. Célja annak elősegítése, hogy az underground írók művei által képviselt rétegtartalmak nyomtatott könyvként meg tudjanak jelenni. Gyakorlatilag mindenkinek lehetőséget biztosítva a tradicionális értelemben vett Gutenberg-galaxis összedöntésén dolgozik. Alapeszméje, hogy mindig utólag dől el, miből lesz az ún. magaskultúra, és ennek kritériumait is képlékenynek tekinti. (Például magaskultúra az, ami nehezen érthető? Vagy ami a tömegízlésnek tetszik?)
Az Underground Kiadó a könyvhéten sem szerepel, ezzel is azt fejezve ki, hogy el kíván határolódni a könyvkiadás hagyományos világától. Akárhogyis, úgy tűnik, ez a sajátos filozófia bevált, a cég sikeres: röpke két évnyi működése során mintegy 500 különböző kötetet adtak ki, úgy, hogy egyelőre még rendes marketingkampányuk sincs. Könyveik, folyóirataik külföldön is megjelennek; van olyan kiadványuk, ami Tibetbe is eljut. Gergő maga is ír: sokszínű egyéniségét tükrözik például az Oktatástechnika vagy A fotózás oktatásának módszertana c. könyvei.
Aki valaha hallotta előadni Hanczár Gergelyt, azt nem érte meglepetés. Gergő provokatív módon kérdőjelezi meg hagyományos fogalmainkat, polgárpukkasztó és bájosan flegma, de egyben nagyvonalú, lehengerlő, és kétségkívül úttörő gondolatai vannak. Ha az ő előadása után nem gondolkozunk el betokosodott nézeteinken, akkor soha. Nem lehetne megfelelőbben zárni ezt a cikket, mint az Underground Kiadó honlapján olvasható mottóval: Az évtized József Attilája itt van a kínálatunkban. Persze ma még nem lehet tudni, hogy ki az. Vagy legalábbis én nem tudom. Azt mindig az utókor dönti el, hogy ki számít nagynak. Illetve ma még mindenki mást gondol nagynak. Ha csak nagyjából megismered a kiadói missziónkat, rájössz, hogy a legnagyobbaknak, akik megelőzik a korukat, azoknak az első kötetét nyilván mi adjuk ki. Senki más. Úgyhogy olvasásra fel, vár téged az igazán eredeti irodalom! Válogass, olvass bele, és ne add fel hamar, ha aranyat akarsz találni.
Nagy Noémi
