Integrált oktatási formában tanuló mozgáskorlátozott és látássérült diákok testnevelés órai részvételének jellemzői és szubjektív tényezői

Tóthné Kälbli Katalin (1), Gombás Judit (2),
(1) Magyar Diáksport Szövetség, Budapest
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
(2) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Hazánkban 2012. szeptember 1.-től kezdődően bevezetésre került a mindennapos testnevelés, 2013 szeptemberétől pedig a testnevelés tantárgy tartalmát új Nemzeti Alaptanterv szabályozza. Mindezek hatására a minőségi testnevelés fogalma, célkitűzései és alapelvei is meghatározásra kerültek, köztük az inkluzivitás, a fogyatékos tanulók testnevelés oktatásban való részvételének biztosítása. A fogyatékos diákok testnevelés órai részvételének szubjektív megélése azonban nagymértékben befolyásolhatja a megvalósulás sikerességét.
Vizsgálatunk célja integrált oktatási formában tanuló mozgáskorlátozott és látássérült diákok testnevelés órai részvételének feltérképezése, különös tekintettel a szubjektív tényezőkre.
Vizsgálatunkhoz kérdőíves módszert alkalmaztunk. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények gyógypedagógusain keresztül vettük fel a kapcsolatot és töltettük ki a kérdőívünket integrált oktatási formában tanuló 22 látássérült és 24 mozgáskorlátozott diákkal. Arról kérdeztük őket, hogy részt vesznek-e társaikkal közösen a testnevelés foglalkozásokon, ha igen, milyen formában, és milyen a részvételüknek a szubjektív megélése. Kérdőívünk 28 fő-, és további alkérdést tartalmazott.
Vizsgálatunk eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a tanulók testnevelési kategóriába sorolása nem egységes. A 24 mozgáskorlátozott válaszadóból mindössze 8 fő vesz részt társaival a testnevelés foglalkozásokon, ugyanakkor előzetes feltételezéseinkkel ellentétben a látássérült diákok több mint felét (22 diákból 14fő) integráltan oktatják. Előadásunkban az integrált testnevelés órai részvétel szubjektív megélésének bemutatásán túl a vizsgált diákok tanórán kívüli sportolási szokásainak bemutatására is vállalkozunk.
Az eredmények felhívják a figyelmet a testnevelési kategóriába sorolás jelenlegi gyakorlatának újragondolására, az adaptált fizikai aktivitás ismeretanyagának szükségességére a szakemberek képzésében, továbbá a szakmák közötti együttműködés jelentőségére.