Pro Scientia Aranyérmesek Konferenciája

Az aranyérem első odaítélése óta már 12 alkalommal rendezték-rendeztük meg a Pro Scientia Aranyérmesek Konferenciáját. Az első két évben Budapest volt a helyszín: első alkalommal 1992-ben, majd másodszor 1994-ben a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont a konferenciának. 1996-ban a Debreceni Orvostudományi Egyetemen vendégeskedtünk, ahol a konferencia rendezését már nem az OTDT titkársága vállalta, hanem az érmesek végezték. Ebben az évben a főrendező címet Saman Kothalawala vette magára, majd ez a két évvel későbbi, Szegeden megrendezett konferencián Osvay Károlyra szállt át. Az 1998-as, IV. konferencia a Magyary Zoltán Ösztöndíjasok Konferenciájával együtt került megrendezésre. 2000-ben az ország nyugati része következett, Jánoska Ferenc jóvoltából néhány emlékezetes napot tölthettünk hazánk "leghűségesebb városában", Sopronban. Ezt 2003-ban követte a Balogh Judit által fémjelzett Miskolci konferencia, majd 2004-ben pedig a Radnai Márton és Falusi Eszter által szervezett Gödöllői konferencia. 2006-ban Pécs adott helyet az Aranyérmesek legújabb konferenciájának, amelynek házigazdája Korsósné Delacasse Krisztina volt, 2008-ban pedig Kaposváron volt a konferencia Szabari Miklós szervezésében. A PSAT tizedik, jubileumi konferenciáját 2010-ben Budapesten tartottuk Kolossa Sándor és Barbarics Tamás vezényletével. A 2012-ben rendezett konferencia házigazdája ismét Szeged, főszervezője Harsányi Szabolcs Gergő volt. A 2014-ben tartott konferencia házigazdája Eger, főszervezője Jedlovszky Pál és Jedlovszky-Hajdú Angéla voltak.
2016-ban ismét Pécs, a PTE Közgazdaságtudományi Kara adott otthont a konferenciának, a főszervező Tóbi István volt.
 
2018. augusztus 23-25. között újra Budapest lesz a helyszín, mégpedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusa, a főszervező Auer Ádám.
 
 
Az általában november végén megrendezett konferenciák mindegyikére jellemző volt, hogy remek hangulatban hallgathatta meg a közönség az Aranyérmesek által tartott előadásokat, amelyeket három szekcióban, a humán tudományok, az élő- és az élettelen természettudományok köré csoportosulva tartottunk, megpróbálva ügyelni arra, hogy egy időben minél kevesebb párhuzamos előadás legyen, így nyújtva lehetőséget arra, hogy a legtöbb előadás meghallgatására legyen mód. 

A konferencia jó alkalom arra, hogy mindenki nyerjen egy kis kitekintést a saját, jól ismert szakterületéről, és egyben  esélyt ad rá, hogy teljesen váratlan segítségeket kapjon az illető előadó az őt foglalkoztató problémához. (Erre jó példa volt az az eset, amikor egy orvos az előadásban elmondta, hogy a hangokat könnyedén tudják rögzíteni, azt is tudják, hogy mit kellene kiolvasni a felvett adatokból, de nem képesek meghatározni a keresett jelet. Ekkor a közönség soraiból egy fizikus könnyedén megadta a segítséget - Fourier transzformálni kell! A megoldás azóta sikeresen működik.) 

Az egyes szekciókban az elnökséget eleinte a hazai tudományos élet prominens személyiségei, akadémikusok látták el, ezáltal biztosítva a konferencia tudományos színvonalát, míg újabban egyre inkább a régebben kitüntetett, szakterületükön elismert aranyérmes társaink közül kerülnek ki a levezető elnökök. Az ünnepélyes megnyitót követő plenáris előadások előadóiként a konferenciának otthont adó intézmény neves szakembereit kérjük fel. A konferencia után megjelenő kiadványban szereplő tudományos összefoglalók hazai publikációnak számítanak, a kötetek természetesen ISBN számmal rendelkeznek.

A konferenciákon immáron szokássá vált, hogy a tudományos munkán kívül szociális programok is szórakoztatják a résztvevőket. Ilyen program volt a Parlament megtekintése, a debreceni Munkácsy múzeumban a Trilógia megtekintése, illetve egy szép templomi hangverseny meghallgatása, a szegedi konferencia idején az Ópusztaszeren lévő Feszty körkép megtekintése. A soproni konferenciának a színvonalát az emlékezetes szarvas-pörkölt vacsora mellett a nagycenki Széchenyi kastély megtekintése és Széchenyi szobrának a megkoszorúzása is emelte. Gödöllőn megtekintettük a nemrég felújított Grassalkovich kastélyt, míg Pécsett az első nap városnézést, második nap pedig Villányi kirándulást szerveztünk. Kaposvárról Bőszénfára kirándultunk, ahol meghallgatjuk a környék nevezetességét, a szarvasbőgést is. Mivel a Budapesti konferencia főrendezője a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt, az érmesek egy mini "hadgyakorlaton" vettek részt Ócsán. Szegeden pedig kung-fu bemutatót láttunk és a TeWaTi lézer labort tekintettük meg. A 2014-es Egri konferencia egyik fény(!)pontja a látványos kémiai bemutató volt, ahol sokszor csak a sötétben tapogatózhattak az érmesek. 2 évre rá Pécsett a zeneművészeti előadást követően a Zsolnay Negyedben tett séta és múzteumlátogatás mellett 2016-ban sem maradhatott ki a villányi borvidéken tett kiruccanás, és a konferencia zárónapján a párbajtőr-vívás alapjaival ismerkedhettek meg testközelből is a résztvevők.