Számos állatfaj, beleértve a madarakat, bálnákat, denevéreket és rágcsálókat, komplex vokalizált hangokat ad ki különböző helyzetek (pl. éhség, nőstény/hím jelenléte, veszély) során. A rágcsálók vokalizációi közül az egyik legizgalmasabb talán az ultrahang, mely emberi fül számára nem hallható (frekvencia > 30 kHz), de az állatok szociális életének meghatározói. A mai technológia segítségével nemcsak fölvenni és elemezni, de már közölni és akár módosítani is tudjuk ezeket az ultrahangokat. Vizsgálataink során fotoaktív flavoprotein képalkotó módszer segitségével megfigyeljuk az egerek hallókérge alterületeinek (összesen 6) aktivitását, továbbá elektrofiziológiai vizsgálatokat is végzünk annak érdekében, hogy jobban megértsük a rágcsálók különböző élethelyzetekben tapasztalt ultrahangokra adott válaszreakcióját a hallókéregben. Mivel a halló- és látókéregben megjelenő információ nagymértékben meghatározza a mozgásunkat, így végső célunk a három rendszer összefüggéseinek vizsgálata, virtuális valóság körülmények kialakítása segítségével.
Úgy táncolsz ahogy én fütyülök" avagy hogyan határozza meg a közölt ultrahang karakterisztikája rágcsálók mozgató agykérgének működését
