A tudományos kutatások egyik célja, hogy egzakt módon alátámasztható, számszerűsíthető legyen az eredményünk. A tájkutatások esetében meglehetősen nehéz dolga akad a kutatónak, amennyiben munkáját a korszellemnek megfelelően, az Európai Táj Egyezményhez hűen szeretné végezni, abban ugyanis meglehetősen nagy szerep jut a percepciónak, a tájérzékelésnek. A hazánkban jelenleg is zajló országos tájkarakter-lehatárolási projektek egyik legnagyobb kihívása ez. A tájtudományok közül a tájökológia feladata a táj struktúrája és a különböző ökológiai folyamatok közötti összefüggések vizsgálata. A tájak mérését, elemzését ennek egyik részterületével, a tájmetria alkalmazásával valósíthatjuk meg legkönnyebben. A tájmetria a táj összetételét és területi elrendeződését leíró indikátorok alkalmazása. Hogyan segítheti a tájmetria a természetvédelmet? Milyen eszközök állnak rendelkezésre a területi tervezés során, hogy következmények nélkül, időben megbizonyosodjunk egy beruházás esetleges ökológiai hatásairól? Hol van a matek a tájban? A számtalan felvetődő kérdés mindegyikére adható megnyugtató válasz, egyet kivéve: valóban számszerűsíthető-e a táj, ami minden egyes ember és kutató számára mást és mást jelent?
