In vitro növénynevelési módszer tesztelése, fejlesztése elterjedt hazai szőlőfajtákon

Pálfi Xénia, Spitzmüller Zsolt

A szakirodalomban számos növényfajra vonatkozóan, például szőlőre is találhatunk in vitro neveléssel, szaporítással foglalkozó leírásokat és kísérleti eredményeket. Különböző tápközegeket (MS, ½ MS, WPM) és növekedést szabályzó anyagokat alkalmaznak e célra, attól függően, hogy az in vitro növénynevelésnek mely módjáról (pl. kalluszból vagy nodális szegmensből történő regeneráció) és melyik szakaszáról (iniciáció és elongáció, proliferáció és multiplikáció vagy gyökereztetés) van szó. Ehhez általában kétféle növényi hormonra van szükség: auxinok (pl. IBA) és citokininek (pl. 6-BAP), melyek koncentrációjuk és az egymáshoz viszonyított arányuk függvényében hatnak. Az optimális mennyiséget túllépve gátolják a növények fejlődését, pl. minél magasabb a 6-BAP koncentrációja, annál rövidebbek lesznek az új hajtások, „bokrosodnak”, valamint hiperhidratáltá, vékonyabbá és törékenyebbé válnak.
Az in vitro növénynevelési protokollt érdemes az adott szőlőfajtára kidolgozni, kísérleti céltól függően, mert nincs egységes módszer. A mikroszaporítás szempontjából fontos kérdés, hogy az egyes szakaszokban mi az optimális hormonkoncentráció és azok egymáshoz viszonyított aránya.
Eddigi szakirodalmi kutatásaink során nem találtunk olyan publikációt, amely a hazánkban elterjedt szőlőfajták, például Kékfrankos vagy Leányka in vitro nevelésével, szaporításával foglalkozna. Munkánk hosszú távú célja, hogy ezt a hiányosságot pótolja, ennek jelenlegi eredményeit szeretném előadásomban bemutatni. Leánykával elvégeztünk egy hormonkombinációs kísérletet: előnevelés ½ MS médiumon 0,5 és 1 mg/l 6-BAP koncentráción 0,1 mg/l IBA mellett; majd 30 nap múlva az explantumok csak 0,1 mg/l IBA-t tartalmazó tápközegre kerültek át. Jelenleg Kékfrankos fajtával zajlik egy kísérlet ½ MS és WPM médiumon: 30 napig csak 6-BAP-on (0,2; 0,4; 0,6; 0,8 és 1 mg/l) történő előnevelés, majd a növények átkerültek csak 0,1 mg/l IBA-t tartalmú tápközegre. Az értékelés során mind a két esetben az alábbi paraméterek kerültek/nek értékelésre 90-120 nap múlva: hajtásszám és hossz, internódium hossza, levélszám és méret, gyökérszám és hossz.

Kutatásainkat a GINOP-2.3.2-15-2016-00061 pályázat támogatta.

Képek