A Parkinson-kórhoz társuló hangulatzavarok modellezése és vizsgálata patkányban

dr. Ujvári Balázs

A Parkinson kór (PD) egy súlyos neurodegeneratív kórkép, melynek motoros tüneteiért (tremor, rigor, hypokinesia) a substantia nigra dopaminerg sejtjeinek pusztulása felelős, azonban a társuló szorongás és depresszió neurológiai háttere kevésbé ismert. Bizonyított, hogy számos agytörzsi magcsoport károsodik, részben a sejtpusztulás, részben pedig káros anyagcsere termékek felhalmozódása miatt. Kutatócsoportunk tagjai évek óta vizsgálják a PD-hoz társuló hangulatzavarok, első sorban a depresszió hátterében álló neurobiológiai változásokat, kiemelt figyelemmel az Edinger-Westphal magot. Állatkísérletes adataink alátámasztották azt a feltételezést, hogy az EW centrális projekciójú divíziójának (cpEW) urocortin 1 (Ucn1) sejtjei is pusztulnak, melyekről korábban kimutattuk, hogy leptin receptort hordoznak.
Az előadásban bemutatott munkánk célja az volt, hogy az cpEW károsodása és a hangulatzavar közötti kapcsolatot kimutassuk patkányban.
Hipotézisünk szerint a cpEW Ucn1 sejtjeinek szelektív irtásának következtében, hangulatzavar jelenik meg, a PD-ra jellemző motoros tünetek nélkül.
Sztereotaxiás műtét útján az állatok agyába szelektív sejtírtás céljából leptinhez kötött saporint tartalamazó oldatot, míg kontrollként csak saporint tartalmazó injekciót adtunk. A műtét után különböző időpontokban viselkedési teszteket végeztünk, ezzel követve a lézió okozta tünetek időbeli lefolyását. A mozgáskoordinációt rotarod (RPT), a hangulati állapotot open field (OFT) és cukorpreferencia (SPT) tesztekkel vizsgáltuk. A cpEW metszetein később Ucn1 immunfestést és sejtszámlálást végeztünk.
A leptin-saporin kezelt állatok hosszabb időt töltöttek OFT-ben a fal mellett, mely megnövekedett szorongási szintre utal. Mivel a mozgáskoordinációt vizsgáló teszt a két csoport között nem mutatott különbséget, így a hipokinéziát kizártuk. A SPT során nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport anhedónia szintje között.
A viselkedési tesztek alapján a cpEW Ucn1 sejtjeinek szelektív irtása fokozott szorongáshoz vezetett, mely bizonyítja e sejtek kiemelt szerepét a hangulati élet szabályozásában. A szövettani vizsgálatok a sejtszámvesztés mértékének meghatározása céljából történtek.