Az életminőség és az egészségközpontú fittségi állapot összefüggése tipikus fejlődésű és sajátos nevelési igényű tanulóknál

Kälbli Katalin, Kaj Mónika, Király Anita, Csányi Tamás

Vizsgálatunk célja a tipikus fejlődésű és sajátos nevelési igényű (SNI) (enyhén értelmi fogyatékos, látássérült, hallássérült, mozgáskorlátozott, autizmus spektrum zavarral élő, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő) gyerekek egészségközpontú fittségi állapotának és életminőségének feltérképezése, a fittségi állapot és az életminőség egyes dimenziói között fennálló összefüggések feltárása volt.
2017 és 2019 között 2631 tipikus fejlődésű és 1053 sajátos nevelési igényű gyermek egészségközpontú fittségének és életminőségének vizsgálatát végeztük el NETFIT®-tel és a KIDSCREEN-27 kérdőívvel.
A gyengénlátó/aliglátó gyermekek kivételével az SNI gyermekek egészségzónába kerülési aránya a tesztek többségében a tipikus fejlődésű gyermekeknél szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult. A fittségi index értéke az autizmus spektrum zavarral élő és a vak gyermekeknél volt a legalacsonyabb.
Az életminőség egyes dimenzióiban alacsony életminőséget két vizsgálati csoport esetén találtunk. Az autizmus spektrum zavarral élő fiúk életminősége a szociális támasz, barátok, a lányok életminősége pedig a fizikális jóllét dimenziójában bizonyult átlag alattinak. A hallássérült fiúkat az autonómia és szülőkkel való kapcsolat és a szociális támasz, barátok, a lányokat a szociális támasz, barátok és az iskola dimenziójában jellemzi alacsony életminőség.
A fittségi állapot és az életminőség összefüggése SNI csoportonként különbözik egymástól. A fittségi állapotot globálisan mutató fittségi index a gyengénlátó gyermekek kivételével minden vizsgálati csoport esetén az életminőség fizikális jóllét dimenziójával mutatta a legszorosabb (pozitív) összefüggést. A maximális oxigénfelvevő képesség minden csoportnál pozitív összefüggést mutatott az életminőség fizikális jóllét dimenziójával.
Az SNI gyermekek tipikus fejlődésű gyermekekhez viszonyított alacsonyabb egészségzónába kerülési aránya a NETFIT® tesztjeiben, továbbá a fittségi állapotnak az életminőség fizikális jóllét dimenziójával való összefüggése felhívja a figyelmet a rendszeres testmozgás jelentősége az SNI gyermekek életében. Az egészségtudatos életvezetés kompetenciájának kialakítása ezért az SNI gyerekek nevelésének és oktatásának is szerves részét kell, hogy képezze.