Az izgalmasnak ígérkező program minden résztvevő szerint felülmúlta a várakozásokat, mindenki egyedülálló élmény részese lehetett.
Dr. Radics Kornélia a meteorológia és az OMSZ történetének bemutatásával érdekes információkat osztott meg velünk. Megtudtuk, hogy a meteorológia legkorábbi alkalmazása 1663-64-ből ered, amikor is Zrínyi Miklós téli hadjáratának tervezése meteorológiai tapasztalatok figyelembevételével történt. A Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapító okirata 1870. május 3-i keltezésű. A három fővel (igazgató + 2 fő) működő központ fő feladatai közé tartozott a meteorológiai megfigyelések szervezése, állomáshálózat fejlesztése, mérések kiértékelése, az ország éghajlati viszonyainak feltárása. Ahogy a meteorológia mint tudományág, úgy a meteorológusok feladatköre is mára nagymértékben kibővült. Manapság mérés, megfigyelés, informatikai, távközlési feladatok, éghajlati tevékenység, előrejelzések készítése, veszélyjelzések kiadása, levegőszennyezettséggel kapcsolatos feladatok, meteorológiai szolgáltatások, tájékoztatás, kutatás, fejlesztés fedik le az igencsak kis létszámban az OMSZ-nél dolgozók feladatkörét. Minden feladat komplex rendszer működtetését követeli meg. Például a megfigyelőrendszer része országosan 125 automata állomás, 141 hidrometeorológiai állomás, 273 agrometeorológiai állomás, valamint körülbelül 450 társadalmi csapadékmérő állomás.
Az előadás szünetében lehetőségünk volt megnézni egy, a magas-légköri mérésekre alkalmas rádiószonda felbocsátását is. Ezt egy nagyon érdekes, hidrogéngázzal töltött ballon segítségével kivitelezték az OMSZ szakemberei. Részletes információkat kaptunk a szonda felbocsátási idejéről, módjáról és működéséről, majd felbocsátást követően rá is pillanthattunk a 3 másodpercenként küldött adatokra.
Az előadás folytatása arra rávilágított rá, hogy milyen alapos, pontos munkát is kell végezniük a meteorológusoknak, és hogy a legfontosabb feladatuk valójában nem csupán az, amit laikusként gondolnánk. A megfigyelőrendszer használatakor például alapvető, hogy ugyanazokat az eszközöket ugyanolyan beállításokkal (kalibrációval), megfelelő körülmények között használják, hiszen bármilyen apró hiba, vagy figyelmetlenség kiugró értékeket, ezáltal rosszul levont következtetéseket, interpolációkat eredményezhet. Az OMSZ által mért adatok többsége nyilvános, egy-egy téves, nem hozzáértők általi értelmezés akár felesleges pánikot is kelthet a polgárok között. A meteorológia társadalmi felelőssége egyre inkább nő, már csak azáltal is, hogy a társadalom egyre érzékenyebb az elemi csapásokra. Az előrejelzések, viharjelzések, riasztások szerepe egyre fontosabbá vált.
Az OMSZ számos területen végez felelősségteljes munkát. Például hazánkban az egyik legnyilvánvalóbb terület, ahol az időjárás-előrejelzés közvetlen életvédelmet szolgál: az operatív viharjelzés. A repülésmeteorológiai információ a repülés minden mozzanatánál elengedhetetlen: repüléstervezés, le- és felszállás, útvonalrepülés, légiforgalmi irányítás. Emellett az OMSZ fontos szolgáltatója az autópálya-üzemeltetésnek, energiaszolgáltatóknak, biztosítóknak.
A meteorológiai adatsorokkal szemben állított követelmény, hogy azok megfeleljenek a megbízhatóság kritériumainak: minőség, reprezentativitás, összehasonlíthatóság, ellenőrizhetőség, számonkérhetőség. Ehhez rendszeres kalibráció, adatellenőrzés, hosszú idejű adatsorok szükségesek, mely szükségletek néha nehezen megoldható problémák elé állítják a szakembereket: könnyen, olcsón elérhető mérőberendezések hiánya, ellenőrizetlen telepítési körülmények, a hálózatok nem egyenszilárdságúak, nincs rendszeres ellenőrzés, kalibrálás, működtetésükre nincs garancia. Mindezek megoldása folyamatos, a pontosság, megbízhatóság, hitelesség érdekeit szolgálja.
Az előadást követően megtekinthettük a kalibráló helyiségeket, ahol a megfigyelőrendszer műszerei rendszeres ellenőrzésen és karbantartáson esnek át. A résztvevők elsőként láthatták az Obszervatórium udvarán kiépített, pár nappal később felavatott tanösvényt, mely bemutatja a meteorológiai méréstechnika múltját, jelenét és jövőjét. A tanösvény dr. Ambrózy Pál meteorológus nevét viseli, aki 1955 szeptemberétől 1990-es nyugdíjba vonulásáig az Országos Meteorológiai Szolgálat alkalmazottja, 1974 és 1990 között a Központi Meteorológiai Intézet igazgatója volt. A meteorológiában végzett tevékenysége során mindig kiemelten fontosnak tartotta a tudomány népszerűsítését, amit számos ismeretterjesztő cikke is tanúsít.
Ami nekünk, látogatóknak különösen sokat jelentett, hogy láthattuk, a tanösvény létrejötte, tökéletesítése nem valósulhatott volna meg az OMSZ munkatársainak elhivatottsága nélkül, akik akár szabadidejüket nem sajnálva, minden részletre odafigyelve csinosították még az utolsó napokban is az átadásra váró területet. A tanösvény számos meteorológiai műszerrel ismerteti meg a látogatókat, bemutatva a különböző időszakokban használatos eszközöket. Az ösvény része a rádiószondázó állomás is, valamint egy légkörfizikai mérőtorony, ahol folyamatosan végeznek magas-légköri ózonméréseket és sugárzásméréseket is. A séta végéhez érve megtekinthettük a legkorszerűbb technikai elvárásoknak megfelelő automata állomást.
A szervezők és a résztvevők nevében köszönettel tartozunk Dr. Radics Kornéliának és az OMSZ munkatársainak az egyedülálló lehetőségért, hogy bepillantást nyerhettünk a Szolgálat működésébe. Akik érdeklődnek az OMSZ rendezvényei, vagy a náluk elérhető információk iránt, a honlapjukon minden részletet megtalálhatnak.
Bugyik Edina,
2016.06.16.
Fotó: Trupka Zoltán
A rendezvény az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi ErőforrásTámogatáskezelő által a Nemzeti Tehetség Program keretében meghirdetett a „Fiatal felnőtt tehetségek társadalmi felelősségvállalását elősegítő programok támogatása” címmel kiírt pályázatának (NTP-FTH-M-15-0002) támogatásával valósult meg.
